Fotó: hunfencing.hu
Ahogy azt már olvasóink megszokhatták, nem időrendben vesszük sorba az eredményeket, így eshet meg, hogy az év hetedik hónapjának utolsó napjai kívánkoznak az élre. A leghangosabb sikert Battai Sugár Katinka tudhatja magáénak, aki a milánói vívó világbajnokságon ismét aranyérmes csapat tagja volt. Az utóbbi hónapokban szinte minden magyar női kardozóról elmondható, hogy az egyéni küzdelmek során nem nagyon tudnak beleszólni az éremcsatákba. Ebben a fegyvernemben nagyon fiatal sportolók képviselik hazánkat, akiknek szükségük van még tapasztalatszerzésre. A DEAC vívójának idén a legjobb 64 jelentette a végállomást, de biztosak lehetünk benne, hogy idővel ezen a téren is előre fog lépni. Az viszont már most kijelenthető, hogy csapatként a legszűkebb elit tagjai a lányok, hiszen sorozatban másodszor lettek világbajnokok. Azt mondják, címet védeni nehezebb, mint megszerezni, és valóban, tavaly teher nélkül, a kissé talán nagyképűen vívó franciák ellen bombameglepetés volt a döntőbeli siker, idén viszont ismét Sara Balzerékkel találkoztak a fináléban Sugiék, akik ezúttal már biztosan nem becsülték le a mieinket, s extra motivációval léphettek pástra a 2022-es történések miatt. Ennek ellenére óriási fordítást bemutatva ismét győzni tudtak a magyar lányok, így Battai is kétszeres világbajnoknak mondhatja magát. A kétnapos viadalon Debrecen büszkesége pozitív „tusaránnyal” zárt: a lengyelek elleni nyolcaddöntőben húzóembere volt a csapatnak, a görögök ellen kicsit gyengébben vívott, az elődöntőben Korea ellen ugyanannyit adott, mint amennyit kapott, a döntőben viszont a parádézó Márton Anna mögött ő nyújtotta a legstabilabb teljesítményt. Egy szó, mint száz: ismét gratulálunk, Sugi!
Szintén az elmúlt napok örömteli eredményeit szolgáltatta a DVSC labdarúgócsapata, miután a nemzetközi kupában és a bajnokságban is megkezdődött a Loki idénye. A szezon első tétmeccsén nehéz körülmények között (hosszú utazás, nagy meleg) egy jó csapat ellen szerzett előnyt az Európa Konferencialiga 2. selejtezőkörében Srdjan Blagojevic együttese. Az örmény Alashkert elleni 1-0-s idegenbeli győzelem jó alapot nyújt a ma esti visszavágóra, bízunk benne, hogy az ellenfél nem tudja megismételni az előző körben (bundagyanús körülmények között…) elért teljesítményét, amikor 6-1-re győzött montenegrói riválisa otthonában. Az NB I-ben a Mezőkövesd elleni hazai találkozóval nyitott a Lokomotív, és bár a matyóföldiek ráijesztettek kedvenceinkre, teljesen megérdemelten jött össze a fordítás: 3-1-es diadallal gyűjtötte be a pontokat a Stefan Loncar vezette alakulat. Úgy tűnik, a DVSC ott tudja folytatni, ahol az előző idényben abbahagyta: látványos és eredményes játékával remélhetőleg minél több nézőt tud maga mellé állítani.
Vissza egy másik világbajnoksághoz. A fukuokai vizes vb-n Senánszky Petra képviselte városunkat. A női 4×100-as gyorsváltóval 13. helyen záró úszó az előzetes tervekkel ellentétben egyéniben csak 50 méteren állt rajtkőre, ahol kimondva-kimondatlanul az olimpiai szintidő lett volna a cél. A DSI Debrecen klasszisa néhány hónapja megdöntötte az országos csúcsot, ezúttal azonban két tizeddel elmaradt legjobbjától, és pont ez hiányzott a középdöntőbe jutáshoz, hiszen a 17. helyen zárt, így éppen csak lemaradt a továbbjutásról. Nagy gond azonban nincs, nagyon hosszú még a kvalifikációs időszak, és bőven benne van Petrában a párizsi kvóta. A vizes vb másik – közvetett – debreceni vonatkozása a férfi vízilabda válogatott aranyérme, hiszen bár Fekete Gergő már a Ferencváros játékosa, sosem felejtjük el, hogy a DVSE neveltje, és nagyon büszkék lehetünk arra, hogy tagja a világbajnok csapatnak.
Ami egyelőre nem jött össze Senánszky Petrának, az sikerült Kozák Lucának: ő szerezte az első magyar és cívisvárosi olimpiai kvótát. A 100 gáton évek óta egyeduralkodó sprinter magabiztosan nyert az idei országos bajnokságon, és tulajdonképpen az első adandó alkalommal meg is futotta az olimpiai szintidőt. Ugyanebben a számban Kerekes Gréta egyéni csúcsbeállítással harmadik lett, így a DSI két éremmel zárta ezt a versenyszámot. Még két aranyérem került Debrecenbe az OB-n: a magasugró Török Gergely és a rúdugró Klekner Hanga győzött, míg Kozák Luca a 100 méteres síkfutásban is elindult, ott a második helyen ért célba, végül távolugrásban Hodossy-Takács Sámuel, 400 gáton Koroknai Tibor, majd a női U20-as 4×100-as váltó harmadik helye teszi teljessé az egyesület éremkollekcióját az OB-n.
Női kézilabdában sem telt teljesen csendesen a július. A junior Eb-n az elmúlt években megszokott magabiztossággal szerepelt a magyar válogatott, amely végül százszázalékos teljesítménnyel nyert aranyérmet. Számunkra különösen értékes, hogy Csernyánszki Liliána, Kostyó Panni, Makó Zoé és Panyi Anna is a csapat tagja volt, míg a válogatottat a DVSC Schaeffler vezetőedzője, Szilágyi Zoltán és segítője, Kudor Kitti irányította, Kazsimér Attila pedig gyúróként kapott helyet a stábban.
Nem sokkal a romániai korosztályos kontinenstorna után már a Lokival volt dolga a Szilágyi-Kudor párosnak, hiszen az alapozás mellett a felkészülési mérkőzések sora is elkezdődött. Elsőként az MTK-t, majd a Ferencvárost győzte le egy góllal a Loki. Bár ezekből az eredményekből semmire nem lehet következtetni, azért győzni minden esetben jó érzés, különösen, ha a Fradi elleni rangadóról van szó…
Végezetül ne menjünk el szó nélkül amellett, hogy a Debreceni Egyetem főépülete előtt rendezték az Egyetemi 3×3-as kosárlabda Európa-bajnokságot. A férfiaknál 24, a nőknél 16 felsőoktatási intézmény képviseltette magát a viadalon, a 4-4 magyar csapat közül mindkét nemnél a Debreceni Egyetem érte el a legjobb eredményt: a fiúk a 12., a nők a hatodik helyen zártak.
A sportban az visz előre, ha az ember sosem elégszik meg a saját teljesítményével, de mi, szurkolók azért szeretünk néha megállni és büszkén megünnepelni a sikereket. Júliusban elkényeztettek bennünket versenyzőink, így szerkesztőségünk nem lesz könnyű helyzetben, amikor év végén a legjobb teljesítményt nyújtó sportolókat választjuk meg és díjazzuk majd.
Horváth Zoltán
