Oláh János: „teljes mértékben elégedett vagyok, maximálisan teljesítettek a srácok”

A Debreceni Labdarúgó Akadémia U8-as csapatának edzője értékelte ez elmúlt féléves munkát. Elmondása szerint a gyerekek megbirkóztak az újdonságokkal, érzékelhető a fejlődés.

0

olah_janos-300x186 Oláh János: „teljes mértékben elégedett vagyok, maximálisan teljesítettek a srácok”

Sok újdonsággal találkoztak a gyerekek

Júliusban a DLA ügyvezetőjének, Makray Balázsnak az invitálását elfogadva kerültem a Debreceni Labdarúgó Akadémiához. Akik ismernek tudják, már gyerekkorom óta a DVSC híve vagyok, DVSC mezben járok, ezért is örültem nagyon, hogy edzőként az akadémián dolgozhatok. Augusztus 1-én kezdtük meg a munkát, egy hónapig együtt edzett a DLA és a Loki Focisuli ezen korosztálya, közülük választottam ki azt a tizenegy gyereket, akikkel az akadémián folytattuk a képzést. A legfontosabb feladatomnak tekintettem, hogy megszeressük egymást a srácokkal, bízzanak bennem, tiszteljenek, mert ezáltal tudjuk számukra biztosítani a játékörömöt. A szülők visszajelzései alapján, szeretnek a gyerekek, otthon elmesélik, mi történt az edzéseken, és hogy jól érezték magukat. Szakmai szempontból a sokoldalú mozgásoktatásra helyeztem a hangsúlyt, sokat gyakoroltuk a labdavezetéseket, mindkét lábbal, az irányváltásokat, cselezéseket. Mindezek mellett a játékmegoldásokat is próbáltuk elsajátítani, az egy az egy, egy a kettő elleni játékot. A gyerekek eleinte nagyon elfáradtak, hiszen már hetente háromszor 80-90 perces edzéseket tartunk a pallagi műfüves csarnokban, ahol már korosztálynak megfelelő méretű a pálya. Sok újdonsággal találkoztak a gyerekek, idén már nagyobb a játéktér (40×20 méter), nagyobb a kapu (3×2), és a létszám is megnőtt, már 4+1-ben játszunk. Ebben a korosztályban már megjelenik a kapusposzt, szerencsére nem kellett sokáig keresgélni, kit állítsunk kapuba, mivel az egyik gyerek az első edzésen jelezte, szeretne védeni. Dobó Viktorhoz jár kapusedzésre, olyan szépen fejlődik, hogy azon a négy tornán, melyen részt vettünk, kettőn őt választották a legjobb kapusnak. A gyerekek legjobb tudásuk szerint elvégezték, amit kértem tőlük, mindig jó érzéssel hagyták el a pályát. Az edzéseket rendszeresen látogatják, csak betegség miatt fordult elő hiányzás.

Egyenlő esélyek

A Bozsik programban és különböző tornákon léptünk pályára az elmúlt időszakban, legutóbb épp hétvégén, a Berze Kupán szerepeltünk sikeresen. Létszámunk megengedi, hogy két csapattal álljunk ki a tornákon, a gyerekek végig tudják játszani csere nélkül a mérkőzéseket. Ezáltal fizikálisan és koncentrációban is jól fejlődnek, tapasztalatokat gyűjtenek, meccsszituációban gyakorolnak. Amiket edzéseken tanulnak, viszont látom a pályán, a játékszituációkat jól oldják meg, bátran cseleznek. Egyre többet passzolnak, pedig ezt külön nem kérem tőlük, hiszen a csapattaktikával még később fogunk foglalkozni. Sok tehetséges gyerek van ebben a korosztályban is, természetesen nem egyforma képességűek, de ilyenkor még nem teszek különbséget ügyes és kevésbé ügyesek közt. Nem most fog eldőlni, kiből lesz NB-I-es játékos, mindenkinek ugyan annyi esélyt adok, mindenki azonos játékpercet kap.

Szemmel látható az előrelépés

December 19-én tartjuk az utolsó edzést, de előtte még a Mikulás Kupán vár a csapatra, valamint 15-én a Grosics Akadémia meghívásának eleget téve, egy tornán veszünk részt Gyulán. Utána a srácok megkezdik megérdemelt pihenésüket, a munkát majd január 6-án kezdjük újra. Azért ilyen korán, mert 26-án lesz egy saját rendezésű kupánk, majd még két tornán fogunk elindulni. Az elmúlt félévvel teljes mértékben elégedett vagyok, maximálisan teljesítettek a srácok, szemmel lázható az előrelépés. Ez nem csak az én érdemem, hanem azon kollégáké is, Kovács Krisztiáné, Kaszás Jánosé, Zákány Ferencé, akik korábban foglalkoztak a gyerekekkel. Úgy érzem, az elmúlt időszakban elnyertem a gyerekek bizalmát, valamint a szülőkkel is jó kapcsolatot sikerült kialakítani.