A számok azonban beszédesek, az újbudai alakulat legutóbb 10-0-ra páholta el az UTE csapatát, akiktől a DHK viszont vereséget szenvedett. Nyilvánvaló, hogy az előző eredményekből nem lehet reális következtetéseket levonni, de az bizonyos, hogy a MAC kerete rendkívül erős; több olyan játékossal rendelkeznek, akik jószerével egyedül is képesek meccseket eldönteni. Persze a debreceni alakulatot sem a gólya hozta, a találkozó előtt azonban úgy tűnt, hogy a meglepetéshez a mieinktől extra teljesítményre lesz szükség.
A debreceni legénység jól kezdett és az első harmad nagy részében enyhe fölényben játszott. 07.17-nél Aranyos átadásából Bartók a vezetést is megszerezte. 10.53-nál emberfórba kerültünk, de nem tudtunk élni vele, sőt kaptunk egy kontrát, amiből Weidemann révén kiegyenlített a MAC. A harmad hátralévő részében főleg mezőnyjáték folyt a pályán, de hiába lőttünk többet kapura, a vezetést nem sikerült visszavenni.
A 2. játékrészben folytatódott a kiegyenlített játék, főként a mezőnyben. 23.16-nál ismét emberelőnyben játszhattunk, de a góllövés ismét nem ment. Ellenben a MAC 28.42-nél Strenk révén kihasznált egy emberfórt, további jegyzőkönyvbe kívánkozó eseményekre nem került sor.
A 3. harmad elején megint bennmaradtunk egy kicsit az öltözőben, ezt a 3. percben Nyergesi értékesítette. Ezután kétszer kerültünk emberelőnybe, de mindhiába, kezdett kicsúszni a kezünkből a meccs. Az 54. percben Diószegi Szabó Bence 2+2 perces büntetést kapott, ezt követően lényeges esemény már nem történt.
A mieink nagy lehetőséget engedtek ki a kezükből, ugyanis az ellenfél a legjobbjait nélkülözte ezen a találkozón. A srácok 10 percet játszhattak emberelőnyben, megvolt az esélyünk akár a győzelemre is, ám ehhez az adódó lehetőségek közül néhányat ki kellett volna használni. Végül egy alkalommal sikerült, mindezt 26 kapura lövésből.
MAC Budapest – Debreceni HK 3-1 (1-1, 1-0, 1-0)
Gólszerzők: Weidemann, Strenk és Nyergesi, illetve Bartók
György József: „Azért is fájó ez a vereség, mert egy olyan csapattól sikerült kikapni, akik a várakozásaink ellenére nem képviseltek nagyobb játékerőt, mint mi. A helyzetkihasználásunk azonban megint nagyon gyenge volt, egy góllal pedig nem lehet mérkőzést nyerni. A hazaiak kezdtek jobban, de mi szereztük meg a vezetést; Aranyos lövésébe Bartók ért bele és a MAC hálóőre ezt már nem tudta lereagálni. Ezután átvettük a játék irányítását és éppen emberelőnyben hokiztunk, amikor Antek kilépett egy előre emelt korongért, de elveszítette és az ellenfél üres kapura szerezte meg az egyenlítő gólt. Ez fontos momentuma volt a mérkőzésnek, mert ebben az emberelőnyben nagyon sok helyzetet teremtettünk, ám a gólszerzés nem ment. A második harmadban jobban játszott a MAC, több jó helyzetet alakítottak ki, majd emberhátrányba kerültünk és a hazaiak a fórból átvették a vezetést. A harmadik harmad elején egy védelmi hibánkat kihasználva tették vissza a kapu mögül a pakkot és az valahol becsúszott a rövidbe. Megpróbáltam frissíteni a sorokat, de nem éreztem a csapatunkban az átütőerőt. Antek Tamás védett, 28 lövésből 3 gólt kapott, hozta a kötelezőt, de nem volt akkora nyomás a hazai csapat részéről, mint amire számítottam, mert a MAC a négy legjobb játékosát nem nevezte.
Ezen a mérkőzésen úgy maradtunk alul, hogy közel azonos volt a kapura lövések száma, a két csapat között nem éreztem különbséget. Mi viszont nagyon pontatlanul játszottunk, rossz döntéseket hoztunk és felelőtlen kiállításokkal sújtottuk önmagunkat. Bármelyik csapattól ki lehet kapni, de nem mindegy hogyan! Úgy vélem, hogy ezen a találkozón jóval a tudása és képességei alatt teljesített a társaság. Remélem, hogy hamarosan sikerül változtatni ezen és jobb minőségű mérkőzéseket is tudunk majd játszani.”
