Fotó: deac.hu
A legtöbben családias, összetartó klubként jellemzik a DEAC-ot. Milyen érzés egy ilyen közösséghez tartozni?
Idestova három éve futballozom a DEAC kötelékében, életem egyik legjobb döntését hoztam, amikor kétezer-tizennyolc nyarán ideigazoltam. Minden szempontból megtaláltam a számításaimat, gyorsan befogadtak a csapattársaim, hamar egy hullámhosszra kerültünk. A körülmények ideálisak a fejlődéshez, az öltözőben sokat nevetünk, a pályán azonban keményen dolgozunk a siker érdekében.
A legtöbb hálóőr mezőnyben is kipróbálja magát, mielőtt elfoglalja helyét a gólvonalon. Belőled mikor vált kapus?
Én is azok táborát erősítem, akik mezőnyjátékosként kezdték, amikor négy évesen elkezdtem futballozni, még csatárként számított rám az edző. Az igazat megvallva, sosem éreztem magamat kényelmesen ezen a poszton, nem tartoztam a gólerős támadók közé, így kevés sikerélményem volt. Az edzőm aztán az egyik mérkőzésen beállított a kapuba, ezzel a döntéssel pedig sokat nyertem, már az első mérkőzést nagyon élveztem az új posztomon.
Mik a jó, modern kapus ismérvei?
Egyre fontosabb, hogy egy hálóőr ne csak kézzel legyen ügyes, hanem lábbal is, ezen a téren nekem még rengeteget kell fejlődnöm. Ha a kapusnál biztonságban van a labda, akkor a mezőnyjátékosok bátrabban merik játékba hozni, ezáltal pedig a védelem is kevesebbet hibázik. Elengedhetetlen, hogy a kapus magabiztosságot sugározzon, hangos szóval segítse a társakat, s bár a védések másodlagosak, egy bravúr olykor pontot, pontokat érhet a csapatnak.
Milyen szerep hárul rád az U19-es csapat hálóőreként?
Szépen felépített, kombinatív támadások jellemzik a játékunkat, nem rúgjuk el a labdát vaktában, amikor pedig nagyobb nyomást helyez ránk az ellenfél, ívelésekkel operálunk. Ritkán hoznak kiszolgáltatott helyzetbe a védők, ám így is szükség van bravúrokra, s az oldalforgatás is fontos eleme a taktikánknak. Nem bánom, ha egy mérkőzésen sokszor tesznek próbára az ellenfél támadói, hiszen így tudok fejlődni, ráadásul a védésekkel meccsben tartom magamat. Veszélyes lehet a kapus számára, ha a riválisunk keveset birtokolja a labdát, hiszen ilyenkor alig akad tennivaló, lankad a koncentráció, ezáltal könnyebben hibázik az ember.
A regionális bajnokságban a Kisvárdával versenyeztek a bajnoki címért. Milyen volt belülről a szabolcsi rangadó?
A szezon legnehezebb mérkőzését vívtuk a Várkertben, fizikálisan és taktikailag is remekül felkészített ellenféllel találkoztunk. Az első félidőben jól ment a védés, egyetlen gólt kaptunk, s nekünk is voltak helyzeteink, úgy mentünk be az öltözőbe, hogy akár meg is fordíthatjuk a mérkőzést. A szünet után sajnos gyorsan kaptunk három gólt, ezzel pedig el is dőlt a rangadó, de a bajnoki címért zajló küzdelem még nem lefutott, hazai pályán szeretnénk visszavágni a szabolcsiaknak. Nem elégszünk meg a második hellyel, mindenki azért dolgozik, hogy a bajnokság végén a dobogó legfelső fokán álljunk.
Tizenhét évesen már az NB II-es felnőttcsapat meccskeretébe is bekerültél. Milyen érzés volt együtt készülni a nagyokkal?
Bevallom, eleinte nagyon meg voltam illetődve, alig mertem hozzászólni a srácokhoz, de szerencsére mindenben segítettek, támogattak, nagyon sokat köszönhetek nekik. Már az is hatalmas megtiszteltetés volt, hogy együtt edzhettem a felnőttekkel, azt pedig talán még fel sem fogtam, hogy mérkőzésen is leülhettem a kispadra, ráadásul aznap győzni is tudtunk. Ezen a szinten sokkal gyorsabb a játék, a rutinos játékosok erősebb és pontosabb lövésekkel kínálnak meg, mint az utánpótlásban, így jobban kell összpontosítanom.
Miben kell fejlődnöd, hogy felnőtt szinten is meghatározó játékos legyél?
Lépésről lépésre haladok, mindig kisebb célokat tűzök ki magam elé, s minden egyes nap azért dolgozom, hogy egyre jobb legyek. Nem érzem úgy, hogy kész kapus lennék, ahogy említettem, lábbal még nem vagyok olyan pontos, mint kézzel, s az oldalváltásokban is sokat kell még fejlődnöm. Most minden idegszálammal az U19-es bajnoki címre összpontosítok, később szeretnék megragadni az első csapat keretében, s büszkeséggel töltene el, ha egy nap én állhatnék a gólvonalon egy másodosztályú bajnoki alkalmával.
