Hodossy-Takács Sámuel: „a jövőben talán visszaad valamit a sors”

A fiatal cívisvárosi magasugró rendkívül nehéz napokon van túl, de bízik benne, hogy az egy hónap múlva induló junior világbajnokságon már részt vehet.

0

216185072_5710826958991705_5835334480109219217_n-300x161 Hodossy-Takács Sámuel: „a jövőben talán visszaad valamit a sors”

Mint ismert, szűk egy héttel ezelőtt az U20-as atlétikai Európa-bajnokságon a Debreceni Sportcentrum-Sportiskola magasugrója Hodossy-Takács Sámuel a csoportja második helyén bejutott a fináléba. A fiatal sportoló számára az örömteli hír azonban a következő napra rémálommá vált, hiszen bokasérülés miatt mégsem lehetett ott a döntőben. A debreceni tehetség rendkívül csalódott volt, ám ennek ellenére pozitív élményekkel is gazdagodott.

„Múlt hét kedden egy gyors, átmozgató edzésünk volt, majd szerdán megnézhettük a kiváló minőségű tallini versenypályát. Kiváló állapotban éreztem magam, biztató magasságokat ugrottam át. Az Eb csütörtök délután kezdődött számomra, a melegítés nagyon jól ment, majd a selejtezőben a 2,13 métert elsőre teljesítettem, ezzel egy jó helyezést értem el” – gondolt vissza a nemzetközi versenyre Perényi Gabriella tanítványa.

„A 2,16 métert is megpróbáltam átugrani, azonban a legnagyobb bánatomra bokasérülést szenvedtem. A pillanat töredéke alatt történt az egész, miután a lécet levertem aláfordult vagy megnyomódott a lábam. Sajnos éreztem, hogy valami nincs rendben, már a pályán jeget és kötést kaptam. Az utolsó percig reménykedtem, hogy a döntőben újult erővel részt vehetek, azonban a válogatott szakmai stábja másnap estére meghozta a döntést, miszerint nem vállalhatom az indulást. Végtelenül szomorú voltam, mert közel két évig arra készültem, hogy a döntőben egy szép eredményt érjek el. Különösen fájó, hogy szerintem az éremszerzésre elég jó eséllyel pályáztam volna, de a „volna” szócskát nem ismeri a versenysport. Az egyéni csúcsommal (2,17 méter – szerk.) már dobogóra lehetett állni, megszakadt a szívem, mikor átadták az érmeket. Tény, hogy a történteket nehezen éltem meg, de napokkal később rájöttem: ennek biztosan oka van, ebből tanulnom kell és a jövőben talán visszaad valamit a sors.”

A 19 éves versenyző azóta már ismét Debrecenben van, különböző vizsgálatokra jár, holnap pedig a pontos diagnózis is kiderül. Hodossy-Takács Sámuel honlapunknak beszámolt jelenlegi állapotáról, valamint felvázolta a következő célját.

„A lábam állapota javulgat, a járás hál’istennek fájdalommentes. Elkezdtem a rehabilitációt, hamarosan körvonalazódik, hogy milyen intenzitással készülhetek tovább. A reális terv, hogy az egy hónap múlva rajtoló junior világbajnokságon már ott legyek. Szeretném tartani azt a sorozatot, amely 2018-ban kezdődött, miszerint kijutok egy világversenyre, s a döntőben minél jobb helyezést próbálok elérni. Próbálok fokozatosan fejlődni, álmom, hogy egyszer a dobogó legfelsőbb fokára álljak”

Hodossy-Takács Sámuelnek minél gyorsabb felépülést kívánunk!

T.H.