A tavalyi évben lett kereken 10 éves a Shogun SE. Hogy emlékszel vissza a kezdetekre?
2007 októberében lett hivatalosan, bíróság által bejegyezve az egyesületünk, azóta működünk önállóan. Előtte én egy másik debreceni klubban tevékenykedtem. Megalakulásunk 13 fővel történt, akkoriban még egyedüli edzőként irányítottam a munkát. A Magyar Kyokushin Karate Szervezetnek, illetve a Shinkyokushin Világszövetségnek vagyunk tagjai. Előbbi szervezet Furkó Kálmán nevéhez köthető, ő honosította meg hazánkban a kyokushin karatét, Mészáros Attila segítségével.
Eleinte tornateremben edzettünk, a Szoboszlai úti Általános Iskolában, ahol az igazgatónővel a mai napig nagyon jó kapcsolatot ápolunk. Már a kezdetektől fogva az volt a fő elképzelésem, hogy egy iskolarendszert építsünk ki. 2-3 tréninggel indítottunk, ezzel szemben ma már nem kevesebb, mint 14 edzést tartunk hetente.
Hogyan épül fel az egyesület koncepciója?
Három óvodában tartunk karatefoglalkozásokat, az 5-7, valamint 9-13 éves gyermekek számára külön van kezdő, illetve középhaladó csoport. Felnőtteknek is tartunk kezdő és középhaladó edzéseket, illetve heti három alkalommal tréningeznek az utánpótlás-versenyzők külön foglalkozások kereteiben. Emellett kiemelt versenyzőink külön edzéstervek alapján készülnek. Mindenki megtalálja az edzettségi állapotának, tudásának leginkább megfelelő csoportot, ezáltal mindenki számára adott a folyamatos fejlődés lehetősége.
Melyek voltak az elmúlt tíz év leglényegesebb momentumai? Folyamatos a fejlődés?
Mindenképp fontos lépcső volt, hogy a Szoboszlói út 50. szám alá tudtunk költözni. Immáron négy éve itt zajlik a munka. Az egész létesítményt mi alakítottuk ki, az edzőtermektől a kiszolgáló-helyiségeken át egészen a vizesblokkokig és az eszközparkig. Illetve ma már rendelkezésünkre áll külön kettlebell-terem is. Így jóformán minden adott ahhoz, hogy minőségi munkát tudjunk végezni. Egyébként pedig arra törekszünk, hogy a komplexumot rendre bővítsük, korszerűsítsük. A közelmúltban többen is megjegyezték nekem, hogy látják a folyamatos fejlődést. Ez pedig azért fontos, hogy minél összetettebb szolgáltatást nyújtsunk, mindemellett az 5 éves gyermektől egészen a 64 éves tanítványomig mindenki megkapja azt, amire szüksége van.
Mennyire számít meghatározónak a Shogun SE a sportág hazai kínálatában?
A Magyar Kyokushin Szervezet égisze alatt körülbelül 100 klub működik Magyarországon. Mi a jelenlegi minősítési rendszerben a második helyen állunk, a hazai versenyeredmények tekintetében pedig az elmúlt esztendő legeredményesebb egyesületének bizonyultunk, amire nagyon büszkék vagyunk. A számok azonban másodlagosak, mert ennél sokkal fontosabb a minőségi munka, illetve az, hogy úgy működünk, mint egy család. Mindig arra törekszünk, hogy mindenki jól érezze magát nálunk, s megtalálja a számításait. Próbáljuk maximálisan átadni azokat az értékeket a tanítványainknak, melyeket a kyokushin karate képvisel. Követjük a tradíciót, de emellett lényeges szerepe van annak is, hogy elsajátítjuk és integráljuk azokat az innovatív megoldásokat, melyek a küzdősport területén megjelennek.
Kezdetben egyedüli trénerként irányítottad a munkát, ma azonban már több edző hozzájárul az egyesület működéséhez. Milyen rendszerben dolgoztok?
2010 környékén következett be egyfajta megtisztulás, mely után a lojálisabb kollégákkal együtt tudtam dolgozni az egyesület kereteiben. Azóta legfőképp saját tanítványokból lettek kinevelve edzők, segédedzők, segítők. Közöttük vannak karateedzők, dzsúdóedzők, illetve többen segédedzőként dolgoznak mellettem. Az egyesület koncepcióját tudatosan alakítottam úgy, hogy ne legyenek éles választóvonalak az egyes csoportok között. Egy-egy utánpótlásedzésen sokszor 2-3 edző dolgozik, hiszen így jobban tudunk figyelni a fiatalokra. Meglehetősen fiatal garnitúra alakult ki, amit jól mutat, hogy edzőink nagy része egyetemre jár, ez pedig szintén lényeges, hiszen nem csak edzésen, versenyen, és a terem falain belül kell helytállnunk, hanem az élet minden területén képeznünk, fejlesztenünk kell magunkat. Már csak azért is, mert a karate egyik legfontosabb, legáltalánosabb célkitűzése az egyéni személyiség fejlesztése. Ennek függvényében mi is azt helyezzük előtérbe, hogy jó embereket neveljünk. A tanítványaim mindenben számíthatnak ránk, a karatén kívül is!
Az egyesület és a karate népszerűsítése hogyan történik? Vannak toborzóitok?
Általában az őszi időszakban érkeznek gyakrabban új tanítványok, olyankor előfordulhat, hogy új csoportot indítunk. Mi több, most január elején is sokan jönnek hozzánk, jó példa erre, hogy az idei évből még csak néhány nap telt el, ennek ellenére már öt új gyermek csatlakozott. Egyébként létszámbővítés céljából leggyakrabban tagtoborzó jellegű foglalkozásokat tartunk. Hirdetni természetesen közösségi portálokon is szoktunk. Ami viszont a legpozitívabb, hogy akik hozzánk jönnek, azoknak közel a nyolcvan százaléka ajánlás útján csatlakozik, melynél úgy gondolom, nem kell jobb reklám.
A szép versenyeredmények után joggal élhetünk azzal a feltételezéssel, hogy több kiemelkedő sportoló versenyez az egyesület kötelékében?
Szerencsére ebben a tekintetben sem panaszkodhatunk. Több olyan versenyzőnk van, akik húzzák az egyesületet, és mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban eredményesek. Az én elvem az, hogy a szorgalom az elsőrangú, ehhez csak másodsorban járul hozzá a tehetség, de természetesen ez sem elhanyagolható ahhoz, hogy szép eredményeket érjünk el. Kiemelném Balázs Pannit, aki juniorkorú versenyzőként felnőttek Európa-bajnokságán formagyakorlatban második lett, előző év tavaszán pedig két ötödik helyet szerzett junior Eb-n. Szűcs Péter junior Európa-bajnoki bronzérmes, Farkas Adrienn felnőtt magyar bajnoki harmadik helyezett, Nagy Miklós B-kategóriás országos versenyeken többször is diadalmaskodott. Mindemellett a kisebbek köréből is érdemes megemlítenünk pár gyermeket. Kislányom, Rácz Viktória saját korosztályában, küzdelemben és formagyakorlatban egyaránt a legjobbnak bizonyult 2017-ben. Idesorolható még Pósán Zétény, és Baranyai Máté. Illetve van négy nagyon ügyes fiatalunk, Lisztes Balázs, Balázs Ákos, Szabó Bence, és Makai Zétény. Ők rendkívül szorgalmasak és elszántak, 5-6 éve karatéznak nálam, így rájuk különösen figyelek.
Vannak olyan tanítványaid, akik már a kezdetek óta nálad készülnek?
Nem a folyamatos versenyzés a lényeg, hanem az, hogy többen az egyesület és a sportág kötelékében maradnak, és napi szintű kapcsolatban állunk egymással. Ezen a ponton kiemelném Dávid Csabát, aki nemrég egyetemet kezdett, de már öt éves kora óta dolgozunk együtt. Egyébként említhetem Nagy Miklóst, vagy a Pénzes családot is, tőlük négyen karatéznak nálam. Az sem ritka, hogy akik szenior kategóriában elkezdik az edzéseket, általában a gyermekeik révén kapnak kedvet a sportághoz. Lejönnek egy edzésre, vizsgát tesznek, majd ugyanúgy ott állnak a sorban, mint csemetéik.
Szabadidősportként is ki lehet próbálni a karatét az egyesületben?
Természetesen, hiszen a versenyzés csak egy szegmense a sportágnak, bár az embert harminc éves kora előtt jellemzően még ez hozza lázba, s ekkor inkább a fizikális fejlődés kerül előtérbe. Később aztán a sport és a mozgás szeretete ugyanúgy megmarad, elvégre a karate egy életre szól. Vannak az egyesületünkben többen, akiknek nem a versenyzés a legfőbb céljuk, hanem a folyamatos mozgás, az egészségmegőrzés. Mi pedig, mint előbb is mondtam, arra koncentrálunk, hogy mindenkinek azt nyújtsuk, amire leginkább szüksége van.
Milyen versenyek várnak rátok a 2018-as esztendőben, s melyek az egyesület legfontosabb céljai a versenyidőszakban?
Utánpótlás viszonylatban alapversenyeink közé tartozik a diákolimpia elődöntő és az országos diákolimpia döntő, illetve az őszi magyar bajnokság. Emellett természetesen figyelünk arra, hogy nemzetközi vizekre kievezzünk, s ott is megmérettessük magunkat. Versenyzünk majd Lengyelországban, s terveink szerint Svájcban is. Lengyelországban a tavaszi Európa-bajnokság szintén fontos lesz számunkra. Ősszel pedig Budapesten rendezik az U16-os és U22-es Európa-bajnokságot. Felnőtt versenyzőinkkel a belga bajnokságot céloztuk meg, illetve számukra tavasszal rendezik majd a magyar bajnokságot. Tavaly 22 versenyen indultunk el, amely gyakorlatilag egy fél év hétvégéit jelenti. Ezekből hatot nyertünk meg csapatként. Szeretnénk tartani ezt a színvonalat!
Nemzetközi fronton mennyire számít rangosnak a magyar kyokushin karate?
Európai viszonylatban mi magyarok, dobogón állunk. Jelenleg stagnál teljesítményünk, így azon dolgozunk, hogy egy új válogatott struktúrát hozzunk létre. Szeretnénk előrébb lépni. Pillanatnyilag egyébként a litvánok állnak az élen, akik nagy létszámmal dolgoznak, és államilag finanszírozott formában. Rajtuk kívül a lengyelek is igen eredményesek.
Állami finanszírozás hiányában nem könnyű egy sportegyesületnek…
Így van. Egy nagyobb utazást igénylő verseny összköltségei nagyon magasra rúgnak, és mi elsősorban támogatókra, adó egy százalékra, és a szülőkre tudunk támaszkodni.
Hatalmas ambíció és elhivatottság kell ahhoz, hogy az egyesület mindezek ellenére ilyen szinten tud működni.
Épp a decemberi évzáró banketten beszéltem erről. A lelkesedésem semmit nem csökkent az évek alatt. Ez pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy fejlődjünk, és színvonalas munkát végezzünk. Dr. Karmazin György mesternek annak idején ígéretet tettem arra, hogy minden igyekezetemmel az egyik legjobb magyar klub létrehozatalán fogok dolgozni. Ő azóta sajnos már nincs köztünk, ami hatalmas veszteség mindannyiunknak. Úgy érzem, sikerült megfogadnom, amit akkor mondtam, hiszen jó úton haladunk. Továbbra is célom, hogy versenyzőket, bajnokokat, és jó embereket neveljünk.
Rácz Csabának és a Shogun SE valamennyi edzőjének és sportolójának sok sikert kívánunk!
T.S.
