A kapuban az első meccsen nagyot hibázó Nagy Sándor helyét új szerzeményünk, Tomas Kosicky vette át. Előtte a Kuti, Kinyik, Szatmári, Barna összetételű védelem kapott lehetőséget, a középpályán Filip és Jovanovic két oldalán ezúttal Sós és Ferenczi rohamozhatott, míg a csatársorban Tisza Tiborra és Nagy Kevinre esett mesterünk választása.
15 perc után Sós Bence lépett ki Filip előrevágott labdájával, és a kimozduló kapus felett okosan a hálóba emelte a játékszert. 0-1! Ezzel a hátrányt ugyan ledolgoztuk, ám a továbbjutáshoz mindenképp szükségünk volt további találatra.
Ennek ellenére nem igazán alakult ki folyamatos játék a gyepen, inkább a küzdelem és a kemény test-test elleni párharcok domináltak. A színes szurkolói bekiabálásokkal űzött vendéglátók minden labdáért élet-halál harcot folytattak, és bizony, sok esetben a mi védőink sem válogattak az eszközökben. Kockázatvállalás nélkül vágták ki a kapunk előterébe érkező íveléseket, nem különösebben foglalkozva azzal, hogy társhoz kerüljön a játékszer.
A közvetítésben kristálytisztán lehetett hallani a közeledő vonatot, ám a Debreceni Vasutas az előny ellenére sem zakatolt az elvárt tempóban. Kuti Krisztiánt könnyedén szerelték egy jó kényszerítőt követően, a kapura pedig elvétve sem jelentettünk veszélyt. Bő tíz perccel a szünet előtt Nagy Kevin lőhetett Sós Bence lekészítéséből, ám lapos próbálkozása célt tévesztett.
A lelátóról érkező „lőjünk kapura!” vezérkiáltást időnként tiszteletben tartották a dorogiak, a 37. percben jó húsz méterről megküldött löket zúgott el keresztbe a Kosicky által őrzött gólvonal előtt. Ám a játékrész további szakaszában újabb gólok már nem születtek, 1-0-ás debreceni fórral vonultak pihenőre a felek, és bár a játék képe túl sok biztató momentumot nem hordozott magában, helyzetünk közel sem tűnt reménytelennek.
A második játékrészben már valamivel többet és látványosabban támadott Herczeg András legénysége, ám szűk tíz perc után a hazai csapat kijött a szorításból.
Sós Bencének viszont nem kellett sok az újabb gólhoz: Barna beívelését követően használta ki, hogy őrzője alaposan elszámolta magát, okosan pofozta a labdát a rövid sarokba. 0-2! Továbbjutásra áll a DVSC!
Nem sokáig örülhettünk, hiszen a Dorog nem esett össze, és tíz perccel később, egy szöglet utáni kavarodást kihasználva szépítettek, összesítésben egalizáltak, így hosszabbításra állt a párharc.
Herczeg András cserével próbálta frissíteni csapatát, hiszen a félidő második felében Haris Tabakovic váltotta Tisza Tibort. Percekkel később Kuti veszélyeztetett, s nem sokon múlt, hogy csereként beállt centerünk lecsapjon a kapusról kipattanó labdára.A hajrára aztán felbátorodott a Dorog, megnyerték párharcaikat, a csereként beálló Szedlár pedig ügyes cselekkel tört be a büntetőterületen belülre, lövését Filip blokkolta nagy nehézségek árán.
Sós Bence nem járt messze a mesterhármastól, lövése a lécet is súrolta. Újabb találatot mégis középhátvédünk, a debreceni meccs egyedüli gólszerzője, Kinyik jegyzett, miután egy középretett labdája a kapu hosszú oldalában kötött ki. Mészáros szinte azonnal szépített, és bár a hazaiak minden energiájukat mozgósították az egyenlítés érdekében, idegenben lőtt több gólunknak köszönhetően, még ha a korábban vártnál lényegesen nehezebben is, de csapatunk kiharcolta a továbbjutást.
Egy biztos, a folytatásban ettől lényegesen több kell majd!
Magyar Kupa, nyolcaddöntő, visszavágó
Dorogi FC – DVSC 2-3 (0-1)
Dorog, 415 néző. Vezette: Farkas (Becséri, Varga G.)
Dorog: Vajda – Szalai, Csató, Bora, Német Á. – Nagyházi (Faragó 64.), Szellák, Grabant (Szedlár 54.), Lénárt – Mészáros Á – Vígh
DVSC: Kosicky – Kuti, Kinyik, Szatmári, Barna – Sós, Filip, Jovanovic, Ferenczi (Csősz 93.) – Nagy K. (Szekulics 85.), Tisza (Tabakovics 71.)
Gól: 0-1 Sós (15.), 0-2 Sós (58.), 1-2 Bora (66.), 1-3 Kinyik (83.), 2-3 Mészáros Á. (84.)
Sárga lap: Filip (16.), Szalai (78.), Németh (91.)
Hajrá Loki!
T.S.
