Kondás Kristóf: „A DEAC-ban minden adott a magas szintű futsalhoz”

Kondás Kristóf végigjárta a DVSC utánpótlását, majd úgy döntött, kisebb pályán, a futsalban próbál szerencsét. Tavaly az MVFC-Berettyóújfalu csapatával bronzérmet szerzett a bajnokságban, január óta pedig a DEAC-ot erősíti, mellyel bejutott a Magyar Kupa legjobb négy csapata közé. Kristóffal futsal-pályafutásáról, együttese idei szerepléséről, valamint édesapjával való kapcsolatáról is beszélgettünk.

0

                           Kondás-Kristóf-300x196 Kondás Kristóf: „A DEAC-ban minden adott a magas szintű futsalhoz”Fotó:deac.hu

Hétfőn a Nyírgyulaj otthonában léptetek pályára, ám sajnos alulmaradtatok. Hogy értékelnéd a mérkőzést?

Érzésem szerint mindent megtettünk a győzelemért, de sajnos nem úgy alakult, ahogy előzetesen terveztük. Pedig jól kezdtünk, vezettünk 1-0-ra, ám egy szerencsétlen szituációból szinte azonnal gólt kaptunk. Majd hiába támadtunk, s dolgoztunk ki ziccereket, ellenfelünk hatékonyabbnak bizonyult a kapu előtt. Csalódottak vagyunk, de úgy gondolom, semmi nincs veszve.

Számodra pikáns volt a találkozó, elvégre futsal-pályafutásod a Nyírgyulaj színeiben indult.

Én mindig ambiciózus vagyok, függetlenül attól, hogy ki az ellenfél. Persze, egy egészséges drukk dolgozott bennem, hiszen bizonyítani akartam egykori csapatomnak.

Nem bánkódhattok sokat a vereségen, hiszen pénteken már a Ferencáros otthonában léptek pályára. Mi a cél?

A héten rendeznünk kell a sorokat, ha ez sikerül, jó esélyekkel utazunk a fővárosba. Mindenképp nyerni szeretnénk.

Annyi már most borítékolható, nagy lesz a harc a kiesés elkerüléséért.

Én nagyon pozitív vagyok, így nem is gondolok a kiesésre. A korábbi években még egyik csapatommal sem estem ki, és értelemszerűen tartani szeretném ezt a tendenciát. Bízom az együttesünkben, és nem tudom elképzelni azt, hogy búcsúzzunk az élvonaltól.

Január óta vagy a DEAC játékosa. Hogy érzed magad itt?

Jól érzem magam, hiszen jók az edzések és a körülmények szintjén minden adott ahhoz, hogy profi színvonalon űzzük ezt a sportágat. Reményeim szerint a bennmaradás kivívása után nyáron tovább erősödhetünk.

Mennyire volt új a közeg? Ki az, akit ismertél korábbról?

Varga Dani csapattársam volt a Nyírgyulajban, míg Tóth Attilával, Sándor Bencével a Loki utánpótlásában fociztam együtt. Természetesen akadtak új arcok is, de a beilleszkedéssel nem volt gond.

Milyen formában érzed magad?

Jó formában vagyok, ami pedig ennél is fontosabb, fokozatosan fejlődök, s ahogy telnek a hónapok, úgy válok egyre rutinosabbá. Amikor elkezdtem komolyabb szinten a futsalt, még akadtak hiányosságaim. Ma már több mérkőzéssel és tapasztalattal a hátam mögött, elmondható, hogy egyre jobban kezdek rátapintani a sportág lényegére. Mostanság viszont előfordul, hogy vehemensen játszom, és kevésbé vagyok toleráns a társaimmal szemben. Ezen sürgősen szeretnék változtatni, hiszen sem a csapat, sem pedig az én játékomra nincs jó hatással.

A DVSC utánpótlásában végigjártad a korosztályos ranglétrát, majd a felnőttek között is bemutatkozhattál. Mi terelt mégis a futsal irányába?

Miután visszakerültem Balmazújvárosról a DVSC-hez, a városban összefutottam a Nyírgyulaj edzőjével, Lovas Norberttel. Ő vázolta nekem ezt a lehetőséget, ami nagyon vonzó volt számomra, hiszen a kispályás foci sohasem állt távol tőlem. Ezt követte fél év a Nyírgyulajban, majd megkeresett a Berettyóújfalu, ahol teljesen más sebességben játszottunk, rengeteget tudtam tanulni. Amílcarral például a mai napig jóban vagyok, és nem túlzok, ha azt mondom, ő olyannyira pengés játékos, hogy akár a spanyol élvonalban is megállná a helyét. Rábl János barátomnak szintén sokat köszönhetek.

A nagypályás foci nem is hiányzik?

Régen mindent annak rendeltem alá, és megmondom őszintén, időnként hiányzik. Ám ma már sansztalannak érzem, hogy NB I-ben szerepeljek, így letettem erről az irányról, és minden energiámmal arra koncentrálok, hogy a futsalban sikeres legyek.

Édesapád, Kondás Elemér a DEAC-meccsein is gyakran feltűnik. Milyen a kapcsolatotok?

Minden nap beszélünk, és nagyon jó viszonyt ápolunk. Számítunk egymásra, gyakran elmegyünk egymás mérkőzéseire.

Korábban lehetett hallani, hogy rendkívül kritikusan állt a játékodhoz. Ez változott?

Ő világéletében kritikus volt velem, minden téren, de ez így van jól, és bizonyos értelemben el is vártam tőle. Persze, sokszor nehéz volt, de mára megértettem.Mostanság egyébként azt veszem ki a szavaiból, hogy elégedett a teljesítményemmel.

A jövőt illetően milyen célok lebegnek előtted?

Édesapám filozófiáját követve én is mindig az előttem álló mérkőzésre és feladatra fókuszálok, így most az a fő, hogy pénteken legyőzzük a Fradit.

A pályán kívül mivel szeretsz foglalkozni?

Jelenleg vállalkozásom beindításán dolgozok, ami sok időmet elveszi. Egyébként pedig mindenre nyitott vagyok, gyakran járok a DVSC, és a Kisvárda meccseire, vagy barátaimmal elmegyünk moziba, kávézni, kajálgatni.

Ha bennmaradtok az élvonalban, el tudod magad képzelni a DEAC mezében a következő évadban?

Természetesen, elvégre szeretek Debrecenben lenni, itt érzem otthon magam, itt él a családom, a barátaim, a DEAC-ban pedig tényleg minden adott a magas szintű futsalhoz.

B.Á.