A Dunakanyar elleni győzelemmel már bebiztosította 6. helyét Köstner Vilmos alakulata, a záró fordulóban, a Vác otthonában így már tét nélkül léphettek pályára a lányok. Bíztam benne, hogy győzelemmel zárjuk az idei bajnokságot, amire meg is volt az esély.
Jól kezdtük a mérkőzést, tartottuk a lépést a hazaiakkal, az első 10 percet sikerült lehoznunk 9:9-re. A folytatásban nem koncentráltunk eléggé a befejezéseknél, védekezésben nem volt meg az összhang, nem jól húztuk össze a falat, rosszul léptünk ki. A jó kapusteljesítmény is elmaradt, így a Vác elhúzott négy góllal, de a nagy akaratnak köszönhetően a félidő végére felzárkóztunk 18:17-re. A második játékrészt is jól kezdtük, rendben volt a védekezésünk, koncentráltabbak voltunk a befejezéseknél, ennek köszönhetően a mérkőzés ezen periódusában vezettünk is. Viszont megint volt egy kis megtorpanás a játékunkban, a 35. és a 45. perc között a hazaiak hol két, hol négy góllal léptek el, de sikerült ismét felzárkóznunk, az utolsó 10 percben döntetlen volt az állás. Fiatal kapusunk, Szabó Dóra fantasztikusan védett, több ziccert is hárított, jól mozgatta maga előtt a falat, jól kommunikálta társaival. 33:33-ról kezdődött a mérkőzés hajrája, de itt mindenképp meg kell említeni a játékvezetők kritikán aluli teljesítményét, ami nem volt méltó egy NB-I-es találkozóhoz. 34:33-as állásnál, mikor Despotovic mellé dobta a labdát, majd a váci támadás végén kapusunk hárított, az ellentámadásnál a sporik, hiába a hatoson belül védekeztek a hazaiak, csak szabaddobást ítéltek két perces kiállítás helyett. A döntő pillanat az volt, mikor az utolsó 45 másodpercet szinte végigtámadta a Vác, és csak 12 másodperccel a vége előtt tették fel a kezüket a játékvezetők, jelezvén, passzív a játék. Néhány passz után betörést imitálva a hazai játékos összeesett, ezért az alakításáért pedig nem Oscar díjat, hanem hétméterest kapott. A büntetőt kapusunk kivédte, de a kipattanót belőtte a váci játékos és egy góllal megnyerték a mérkőzést. Az igaz, ha a helyzeteinket be kellett volna dobnunk, de ennyi téves ítélettel nem lehet sújtani egy csapatot, még a kommentátor is megjegyezte, erősen lejtett a hazai pálya.
Összességében, legalább az egyik pontra rászolgáltunk volna, de talán még a győzelemre is, vereséget semmi esetre sem érdemeltünk. Derűlátó vagyok a jövőt illetően, Köstner Vilmos elkezdett egy munkát, ami még messze nem ért véget, de a fejlődés megkérdőjelezhetetlen és látványos. Vannak fiatal tehetséges játékosaink, ha őket és az érkezőket a Mester sikeresen beépíti a csapatba, a következő bajnoki évnek merészebb céllal vághatunk neki. Gratulálok a jó szezonhoz a lányoknak, a Mesternek, jó pihenést kívánok.
Hajrá Loki!
