Nyáron vettem át az U16-os csapat irányítását, de a keret nem volt idegen számomra, több játékost személyesen ismertem, illetve sok mérkőzésüket láttam, képben voltam képességek tekintetében. Tehetséges korosztálynak tartottam a 2003-as társaságot, de igazából a közös munka, az edzések során ismertem meg a fiúkat, úgy gondolom, a szezon végére nagyon jól összehangolódtunk. A felkészülés során az akadémiai programnak megfelelően zajlottak az edzések, amihez hozzátettem a saját elképzeléseimet is. Nagyon sokat és keményen dolgoztunk, a fiúk az első perctől kezdve nagy elánnal vetették bele magukat a munkába, amit kértem tőlük, becsületesen elvégezték, fizikálisan, mentálisan, technikailag és taktikailag sokat fejlődtek. Nagy utat jártunk be, ha megnézzük, honnan indultunk és hová jutottunk, elmondhatjuk, komoly szintet léptünk, elégedettek lehetünk, de nem dőlhetünk hátra.
A bajnokságot nem kezdtük túl jól, az elején voltak problémáink, három meghatározó játékosunk az U17-es csapatban játszott. Bényeire, aki szerintem az ország legjobb védekező középpályása korosztályában, illetve Fűzfőire és Talpallóra sem számíthattam az első fordulókban, de bizonyították, megütik az idősebbek szintjét is. Ennek volt előnye is, hiszen azok a játékosok is több lehetőséget kaptak, akik a posztjaikon játszottak. Maga a bajnokság kiegyensúlyozott és kiélezett volt, a csapatokkal jól ismerjük egymást. A kezdeti problémák után fokozatosan javult a játékunk, szoros mérkőzéseket játszottunk, egyedül a Ferencváros ellen szenvedtünk nagyarányú vereséget. A Honvédot, akik kimagaslottak a mezőnyből, veretlenül végeztek az első helyen, háromszor is megszorongattuk, az utolsó találkozón 3:1-re vezettünk ellenük, de a végén nem sikerült pontot szereznünk. A fiatalabb, U15-ös korosztályból többen lehetőséghez jutottak, mindannyian megállták a helyüket, Fábián, Sipos, Tóth Balázs, Kuszkó jó teljesítményt nyújtottak. A játékkal összességében elégedett vagyok, eredményességben és helyezésben maradt bennem hiányérzet, akár a dobogón is végezhettünk volna, de ezektől sokkal fontosabb, hogy a játékosok fejlődtek és ez a cél a képzésben.
A játékosok már megérdemelt szabadságukat töltik, július 15-én kezdjük újra a munkát, de a szünetre is kaptak feladatokat a játékosok, fontos, hogy fizikálisan ne épüljenek le az egy hónap alatt. Hamarosan elkezdjük összeállítani az edzésprogramot, lekötünk felkészülési mérkőzéseket. Sok munka vár még ránk, hogy minél magasabb szintet érjünk el, az egyéni képzés mellett a technikai, csapattaktikai feladatokra is nagy hangsúlyt fektetünk, próbáljuk tovább tökéletesíteni a játékunkat. Köszönöm Száraz Ádám, a kapusedzők, az U15 edzőjének, Szűcs Jánosnak a rehabilitációs edzőknek a munkáját, illetve a szülők támogatását. Mindenkinek jó pihenést kívánok nyárra!
