Fotó: DEAC Facebook
Alaposan átalakult Elek Gergő csapata az előző idényhez képest, több meghatározó játékos távozott, szinte egy sorra való élvonalbeli tapasztalattal rendelkező játékos maradt csak. A keretet az U20-as bajnokságot megnyerő csapatból, illetve a DSI-ből érkező fiatalokkal töltötték fel. Ilyen előzmények után az idei bajnokságban nem lehet túlzott elvárásokat állítani a csapat elé, a biztos bennmaradás lehet a cél.
Az elő fordulóban már egy nagyon nehéz mérkőzés várt a fiúkra, a tavalyi bronzérmes Veszprém otthonában lépek pályára. Már az oda út is elég „kalandos” volt, mivel egy baleset miatt sokáig vesztegeltek az autópályán, kis túlzással, szinte a buszról leszállva kezdték meg a mérkőzést.
Ez viszont nem látszódott meg a játékon, nagy lendülettel kezdték a találkozót, bátran játszottak, támadásokat vezettek, több helyzetet kidolgoztak, ezzel talán meg is lepkék nagynevű ellenfelüket. A félidő második felétől viszont fölénybe kerültek a hazaiak, sok helyzetet kidolgoztak, de fiatal kapusunk, Krajcsi eszén nem tudtak túljárni, aki lehúzta a rolót, minden próbálkozást hárított. A csattanó a 20. percre maradt, egy sarokrúgás után Tóth Attila megszerezte a vezetést.
A második félidőben próbált letámadni a Veszprém, sikerült is egyenlíteniük, de egyetemistáink nem jöttek zavarba, állták a sarat, partiban voltak ellenfelükkel. Szépen felépített támadások végén helyzeteket dolgoztak ki, ezekből Tóth Attila kettőt gólra is váltott. Egy kiállítás borzolta a debreceniek idegeit, Szentes-Bírónak a játékvezető felmutatta a piros lapot, de egy perc múlva már a Veszprém kapusa is mehetett zuhanyozni. A kétgólos hátrány miatt a hazaiak átálltak az öt a négy elleni játékra, ebből viszont csapatunk profitált, egy labdavesztés után kapusunk, Krajcsi talált az üresen maradt kapuba. A Veszprém innentől kezdve mindent egy lapra feltéve támadott, próbálták menteni a menthetőt, de a srácok nagyot küzdöttek, utolsó erőtartalékukat elővéve harcoltak. A hazaiak erejéből csak szépítő találatra futotta, így bekövetkezett az, amire nagyon kevesen számítottak, a DEAC legyőzte a Veszprém együttesét.
A mérkőzés összképét tekintve a bravúros győzelem nem volt meglepő, csapatunk felnőtt a feladathoz, végig partiban volt a tavalyi bronzérmessel. A fiúk hatalmas szívvel küzdöttek, mindent kiadtak magukból és három ponttal a zsebben térhettek haza.
Szép volt srácok!
Férfi Futsal NB-I
Veszprém – DEAC: 2:4 (0:1)
DEAC: Krajcsi, Szentes-Bíró, Tóth A., Rácz, Varga
Cserék: Tóth B., Somogyi, Nyeste, Kántor, Sustyák, Szabó, Haraszti
Edző: Elek Gergő
Gólszerzők: Tóth A. 20’, 26’, 31’, Krajcsi 31’
Kiállítva: Szentes-Bíró 28’
Elek Gergő: Elég baljós előjellel érkeztünk meg Veszprémbe, egy autópályán történt baleset miatt hét órát töltöttünk a buszon, szinte a mérkőzés kezdetére estünk be. Szerencsére ezt a fiatal játékosok jól tudták kezelni, mint ahogy azt a milőt is, ami fogadott bennünket a csarnokban. A Veszprémnek komoly szurkolótábora van, végig hangosan biztatják a csapatukat. Ez nem bénítólag hatott a fiúkra, hanem feldobta őket, aminek nagyon örültem. Jól kezdtük a mérkőzést, az első 10 percben talán több helyzetet dolgoztunk ki, mint ellenfelünk, teljesen partiban voltunk a Veszprémmel. Utána kicsit alábbhagyott a lendületünk, ekkor többször került veszélybe a kapunk, de a fiatal Krajcsi szenzációs napot fogott ki, hatalmas védésekkel segítette a csapatot. Nem csak átvészeltük az első félidőt, hanem egy szöglet után szerzett góllal, előnnyel zártuk ezt a játékrészt. A második félidőben hasonlóan alakult a játék képe, talán annyiban volt más, hogy valamivel többet volt nálunk a labda, mint amire számítottam. Én azt hittem, a Veszprém sokkal agresszívebben fog letámadni minket, végül is ez megtörtént, csak jól reagáltunk rá. Nem kizárólag kontrákra játszottunk, hanem szépen felépített támadásokat vezettünk. Sajnos Szentes-Bírót kiállították, ráadásul a mérkőzés elején Varga is megsérül, a két rutinos játékos elvesztése nagy érvágás volt számunkra. Innentől nem tudtam négy olyan játékost a pályára küldeni, akinek már több NB-I-es meccse volt. Lehet, valahol ez is kellett ahhoz, hogy a fiúk megalkuvás nélkül játszottak, ha kellett, csúsztak-másztak, vért izzadva védekeztek. Sikerült átvészelnünk az emberhátrányt, sőt, miután a Veszprém kapusát kiállították, emberelőnybe kerültünk. Ezt gólra tudtuk váltani, így már komoly előnyben voltunk. Krajcsi feltette a koronát teljesítményére, az öt a négyes játéknál betalált az üres kapuba. A mérkőzés hajrája nagyon meleg volt, szinte el is fogytunk, előrejátékunk már nem volt, gyakorlatilag 9-10 méteren védekeztünk. A srácok foggal-körömmel, egymást kisegítve küzdöttek, és végül sikerült megszereznünk a három pontot.
Azt tudtuk, hogy van potenciál a megfiatalított csapatban, ezek a fiúk nagyon tehetséges futsaljátékosok, a tavalyi U20-as bajnokcsapatban játszottak, akik a DSI-ből érkeztek, az NB-III-ban léptek pályára, csak még nincs első osztályú tapasztalatuk. Szerintem valahol ez is kellett a bravúrhoz, fiatalok, vagányak, nem érdekelte őket, hogy épp a tavalyi gólkirály, Tatai József jött velük szembe. Úgy gondolom, ezen a mérkőzésen ráéreztek az NB-I ritmusára. A csapat minden várakozást felül múlt, de helyén kell kezelnünk ezt a sikert, azt sem szabad elfelejteni, egy jó adag szerencse is kellett ehhez az eredményhez. Nagyon jó az út, amire léptünk, de még rengeteget munka vár ránk az elkövetkező időszakban. Gratulálok a csapatnak a mutatott játékhoz és a nagyszerű győzelemhez.
