Fotó: DVSC Kézilabda Facebook
Elég hosszú felkészülést tudhat a csapat maga mögött, amelynek része volt a közös edzőtábor a Ferencvárossal. Milyen tapasztalatokat lehetett leszűrni ezen időszakból, illetve sikerült-e elvégezni a tervezett munkát?
Július 8-án kezdtük meg a felkészülést, amely egy kétnapos orvosi vizsgálattal, fizikai felmérésekkel és különféle vizsgálatokkal kezdődött. Két nap múlva kezdődtek meg a tényleges edzések, így ez már a felkészülés nyolcadik hete, mikor is – rendhagyó módon hét közben – megkezdődik a magyar bajnokság. Ebben az időszakban 56 edzés, illetve további 9 felkészülési mérkőzés zajlott le, amelyből 7 találkozót meg is nyert a csapat, egyedül a BL résztvevő Ferencváros ellen szenvedett vereséget két alkalommal. Valóban a budapesti zöld-fehérekkel közösen készültünk Balatonbogláron, négy közös edzést tartottunk, illetve két felkészülési találkozót is lejátszottunk ellenük, de természetesen voltak olyan foglalkozások, amelyet önállóan oldották meg a csapatok. Nagyon hasznosnak találtam ezt a közös edzőtábort, hiszen mindkét csapat tudott a másiktól tanulni, és folyamatos versenyhelyzetben voltak a lányok. Remélhetőleg a felkészülés pozitív hozadékait láthatjuk a szezon során, a felmérések azt támasztják alá, hogy jó állapotban van a csapat.
Három új játékos érkezett a csapathoz, köztük található visszatérő játékos Karnik Szabina és az a Vámos Petra aki friss junior világbajnokként került a keretbe, míg Elke Karsten személyében egy argentin válogatott is csatlakozott a csapathoz, illetve fiatal, tehetséges saját nevelésű játékosok is immáron a „nagyok” között folytatják. Hogyan sikerült az új játékosok beépítése?
A beépítést kissé nehezítette, hogy egyik lány sem tudott elejétől a végéig a kerettel edzeni. Karnik Szabina volt a legtöbbet velünk, ő csupán a válogatott edzőtábora alatt nem készült velünk, az ő beépítés folyamatos, most egy az elmúlt évekhez képest kombinatívabb kézilabdát játszó csapatban fog szerepelni, illetve hozzá kell szoknia, hogy rövidebb pályán töltött idő alatt is le kell tennie névjegyét a pályán, holott korábban a legtöbb esetben mind a 60 percet a pályán töltötte. Vámos Petra szerepelt a junior világbajnokságon, később csatlakozott a kerethez, ám úgy érzem, nagyon hasznos játékosa lesz a csapatnak. Elke Karsten-nek pedig a Pánamerikai játékok után előbb az időeltolódáshoz, majd az edzések dinamikájához és az új stílusú kézilabdához kellett hozzászoknia. Az ő beépülése is folyamatos, a lövőerő, lövőtechnika tekintetében nemcsak a csapatban de a magyar mezőnyben is kiemelkedő lehet. Mellettük remélhetőleg minél több saját nevelésű, tehetséges fiatal épül be a csapatba.
Egyetért-e azzal az állítással, hogy minden poszton legalább két hasonló képességű játékos van és ez nagy fegyvertény lehet a szezon során?
Összesen 18 „állandó” játékossal dolgoztuk végig a szezont, hozzájuk még csatlakozott ideiglenesen Vámosi Panna és Sápi Gréta. Minden posztra van két-három bevethető játékosunk, és ez szükséges is egy a magyar bajnokságban, Magyar Kupában és a nemzetközi kupában is szereplő gárda számára. Úgy gondolom, hogy a szezon során megfelelően lehet menedzselni a keretet.
Nagy változások az irányító poszton történtek, hiszen két légiós, Lotte Grigel és Madalina Zamfirescu távozott a klubtól, míg ebben a szezonban három hazai játékos – egy rutinos és két fiatal – kell ,hogy megoldja a feladatot. Mennyire jelent ez majd stílusbeli különbséget az előző szezonhoz képest?
Valóban más stílust képviselnek a jelenlegi irányítók. Bulath Anita egy nagyon rutinos, magas technikai, taktikai képzettségével rendelkező játékos, aki az előző évben inkább átlövő pozícióban szerepelt. Vezéralaknak tekinthető, sokat segíthet a két fiatal, tehetséges játékosnak, Vámos Petrának és Borgyos Pannának. De olyan jellegű irányító, mint Lotte Grigel, aki ha jó formában volt, akkor mérkőzést tudott eldönteni, váratlan megoldásokra volt képes, ám kiszámíthatatlanabb volt a teljesítménye, mint a jelenlegi irányítóknak, akik stabilabb teljesítményre képesek. Bízom benne, hogy mindhárman hasznára válnak a csapatnak!
A csapat elé kitűzött cél a nemzetközi kupaszereplés kiharcolása, amelyet az előző szezonban abszolvált a csapat. Mely csapatok lehetnek a hazai bajnokságban a legnagyobb riválisai a DVSC-nek?
A csapat elé kitűzött cél reális, a DVSC-nek ebben a szezonban is a nemzetközi kupaszereplésre jogosító helyezést kell elérnie. Ez nemcsak a csapat, hanem a klub, a többségi tulajdonos, Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és a szurkolók célja is. Ez egy olyan lehetőség, amelynek köszönhetően a DVSC meg tudja mutatni magát Európában, elviszi Debrecen sportjának hírét a kontinens különböző szegleteibe. A bajnokság tekintetében tisztán látható, hogy három csapat: a Győr, a Ferencváros és a Siófok kiemelkedik a mezőnyből. A negyediktől lefelé azonban nagy harcok lesznek a csapatok között, ebben talán jelenleg legelőrébb a dobogós álmokat dédelgető Érd tart, ám a mieink és nagy riválisunk a Vác, valamint a megerősödő Dunaújváros is komoly eséllyel száll harcba a nemzetköz kupát jelentő helyezésekért.
Rádin Márkó
