Fotó: DHK
Számos szurkoló abban bízott, hogy a srácok a csütörtök esti mérkőzésre is át tudják menteni a jó formájukat, de ez sajnos, nem sikerült. Azt is figyelembe kell azonban venni, hogy a negyeddöntős ellenfelünk a bécsieknél jóval komolyabb játékerőt képvisel.
Nem kezdtek rosszul a mieink, de utána egyre inkább a fővárosiak akarata érvényesült. A 13. percben Ivády lövése megpattant és a meglepett Antek mellett a hálónkba került. 14.44-nél Ellerbrock-ot küldték ki, a MAC pedig Schlekmann révén gyorsan kihasználta a fórt. A 17. percben emberelőnyhöz jutottunk, próbáltunk szépíteni, de nem tudtunk betalálni.
A 2. harmadra aktívabban érkeztek ki a jégre a mieink. Rosszkor jött 22.09-nél Zilahi kiállítása, amit sikerült ugyan kivédekezni, azonban 24.44-nél a rendezetlen védelem ellen újra betalált az ellenfél, a gólt Tóth szerezte. Ebben a periódusban sokat támadtak a mieink, számos jó helyzetet dolgoztak ki, de a befejezésekbe rendre hiba csúszott. 31.38-nál Schlekmann indult el egy eladott koronggal és belőtte a MAC negyedik gólját. A harmad fele tájékán kétszer játszhattunk előnyben, de a gól ezután sem jött össze.
A 3. harmad elején emberelőnyből növelte előnyét a hazai csapat, ezúttal Ádám talált be. Ebben a harmadban még kétszer kerültünk hátrányba, mindegyiket sikerült hatástalanítani, de a létszámhátrányos játék sokat kivett a mieink erejéből. 58.44-nél egy rossz csere után 2 az 1-re kontrázott az újbudai együttes, Schlekmann már a harmadik gólját szerezte.
Úgy tűnt, hogy a játékosaink java része kishitűen érkezett a mérkőzésre, jóval keményebb, agresszívebb hoki kellett volna ahhoz, hogy partnerei lehessünk a kiválóan játszó fővárosiaknak. A védekezésben kerültük az egy az egy elleni szituációkat, keveset blokkoltunk, de a támadásoknál sem voltunk eléggé határozottak, hiányzott az átütőerő. A szombati visszavágón bátor és karakteres játékra lesz szükség ahhoz, hogy kozmetikázni tudjuk az összképet, fizikai-és mentális téren egyaránt 100 % körüli teljesítményt kell produkálni! György József edzői filozófiájának ismeretében biztosan számíthatunk arra, hogy ő megteszi az ehhez szükséges lépéseket.
MAC Budapest – Debreceni HK 6-0 (2-0, 2-0, 2-0)
Gólszerzők: Schlekmann(3), Ivády, Tóth és Ádám
A párharc állása: 1-0
György József: „Akárcsak Bécsben, ezen a meccsen is nagyon nehezen tudtuk felvenni a tempót, de ezúttal a hazai csapatnak volt még egy plusz sebessége. Az első 5 percben jól kezdtünk, utána egyre jobban érződött a nyomás, amire reagálni kellett volna, de nem tudtunk. A 12. percben számunkra szerencsétlen góllal megszerezte a vezetést a MAC; egy korong, amelyik nagy ívben elkerülte volna a kaput, megpattant és a hálónkban kötött ki. A 16. percben egy backdoor-passzt nem olvastak a védőink, ebből is gólt kaptunk. Háromszor kerültünk emberhátrányba ebben a játékrészben, majd egy emberelőnyt is tudtunk játszani, de csak helyzetig jutottunk el. A 2. harmadban voltunk a legaktívabbak, tizenkettőt lőttünk kapura, akadtak kimondottan ígéretes helyzeteink is, de nem voltunk elég határozottak, vagy az utolsó pillanatokban lecsúszott a lövés. A 25. perc elején, miután kivédekeztünk egy emberhátrányt, nem tudtunk cserélni és rendeződni; egy kék vonalról elengedett lövésbe Antek csak beleérni tudott. Majd Schlekmann csapott le a semleges harmadban egy eladott korongra, szólót vitt és magabiztosan be is fejezte. A 3. harmad elején is kaptunk egy kiállítást, nagyon puhán védekeztünk, engedtük, hogy az ellenfél járassa a korongot és ezt ki is használták. Ezután két emberhátrányt sikerült kivédekeznünk. Összesen 6 percet hokiztunk hátrányban a játékrész során, ezért nagyon sok lövést kaptunk. A találkozó vége előtt másfél perccel rosszul cseréltünk, 2 az 1-re ellen jöhetett a MAC és az akciót góllal fejezték be. A kapunkat Antek Tamás védte, 52 lövést kapott, mi 23 alkalommal próbálkoztunk.
Tanulságos mérkőzés volt ez számunkra. Sajnos nem voltunk eléggé agresszívek, a sebességkülönbségből adódtak a kiállítások, összesen 16 percet játszottunk emberhátrányban. Volt 3 emberelőnyünk is, de nem voltunk elég határozottak. A mérkőzés felétől elkezdtünk küzdeni, beleálltunk a párharcokba, de nagyon keveset blokkoltunk, igy rengeteg lövés találta el a kapunkat, sokszor elemi hibát vétettünk a koronggal. Ahhoz, hogy meg tudjunk szorongatni egy ilyen kaliberű csapatot, sokkal keményebb játékra lesz szükségünk, a helyzeteink közel 100 %-át ki kell használni és kevesebb lehetőséget adni az ellenfélnek az emberelőnyös játékra! Ezeken felül a korongjainkat is jobban meg kell becsülni!”
