Fotó: Kovács Anikó/DEAC
Gyakran hallani edzőktől, hogy a bajnoki táblázat csalóka, a már-már kliséssé vált mondás azonban a pandémia idején új értelmet nyert, az Erste Liga csapatai közül ugyanis többek között a Dunaújváros együttesét is utolérte a járvány, így ne legyen kétségünk afelől, hogy tudnak sokkal jobban is hokizni, mint tették azt az elmúlt néhány hét során. Ezúttal már szerencsére teljes kerettel fogadhatták a DEAC együttesét az Acélbikák, s debreceni oldalon sem voltak hiányzók, a kapuban mégis Gönczi Lajos kapott lehetőséget, a válogatottnál alaposan megdolgoztatott Hetényi Zoltán helyett.
Az újvárosiakat nem különösebben hozta lázba a találkozó, mindössze kétszázan szemlélték az eseményeket, annak ellenére, hogy sokáig ez volt az utolsó olyan összecsapás, amelyet szurkolók előtt rendeztek az Erste Ligában. Bánhatta, aki otthon maradt, ugyanis kifejezetten pörgős, jó iramú első harmaddal rukkoltak ki a csapatok, mindkét együttes maximális erőbedobással állt bele a mérkőzésbe. A DEAC többet birtokolta a pakkot, többször sikerült saját harmadukba szorítani a hazaiakat, Hughsonnak Vokla és Dalecky próbálkozásánál is védenie kellett. A túloldalon Filbrandt kiállítása után pörögtek fel az események, Dansereau helyzeténél Gönczi a helyén volt, s a védők is jól állták a sarat. A harmad derekához érve Kiss Roland vette célba az újvárosi kaput, Hughson azonban ismét menteni tudott, majd kétszer is emberelőnybe került a Debrecen, de sokáig nem sikerült gólra váltani a fölényünket. Két perccel a harmad vége előtt aztán végre megtört a jég, Kloz jó ütemben adott keresztbe Szűcs Istvánnak, aki kapásból a kapuba bombázott, megszerezve ezzel a vezetést együttesünknek. A folytatásban már nem történt számottevő esemény, így megérdemelten vonulhatott pihenőre egygólos előnnyel a DEAC.
A második harmad rendkívül kiélezett küzdelmet hozott, a Dunaújváros Mazurek lövésénél járt a legközelebb az egyenlítéshez, de lövése a vason csattant. A folytatásban inkább a DEAC vált kezdeményezőbbé, s bár a hazaiak technikai kisbüntetését nem sikerült gólra váltanunk, fél perccel a kiegészülést követően Szűcs ismét betalált, ezúttal köténygólt lőtt Hughsonnak, ezzel megduplázta a debreceni előnyt. Nem sokkal később Molnár Dávid járt közel a harmadikhoz, de a kanadai hálóőr ezúttal védeni tudott, nem úgy a túloldalon Gönczi, akinek lepkéséről a kapuba pattant Pinczés lövése, így szinte a semmiből szépített a házigazda. A folytatásban Berta szabálytalanságát követően emberhátrányba került David Musial legénysége, s ezúttal nem sikerült kivédekeznünk a két percet, Dansereau hatalmas góljával egalizáltak az újvárosiak. A harmad hátralévő részében még vezettünk néhány ígéretes ellentámadást, ám a hazai védelem jól állt a lábán, így döntetlennél fordultak a felek az utolsó játékrészre.
Ott aztán alaposan felpörögtek az események, a mezőnyben főként a küzdelem dominált, s egymás hibáiból élve alakítottak ki helyzeteket a csapatok. Négy perc elteltével Molnár Dávid szerzett újfent vezetést a DEAC-nak, de csupán néhány minutum erejéig örülhettünk, kisvártatva ugyanis Kloz kiállítását kihasználva Mazurek egy kipattanó korongot lőtt Gönczi kapujába, ezzel ismét döntetlen állt az eredményjelzőn. Jöhetett tehát a hajrá, melynek nagy részét emberhátrányban töltöttük, mégis hősiesen védekeztünk, s az ellentámadásokból tudtunk veszélyeztetni. Az utolsó négy percre fordulva már egyenlő létszámnál hokiztak a csapatok, ekkor pedig ismét a DEAC vált kezdeményezőbbé, Izacky pedig a kapust elfektetve harmadjára is vezetéshez juttatta az egyetemistákat. Az újvárosiakban már nem maradt spiritusz az újabb egyenlítésre, ráadásul Sándor révén üres kapus gólt is lőttek a mieink, így végül 5–3-ra győztük le a Dunaújvárost, s a szezonban először szereztünk három pontot idegenben.
Dunaújvárosi Acélbikák – DEAC 3–5 (0–1, 2–1, 1–3)
DEAC: Gönczi (1), Kloz (1), Vokla – Kiss R., SÁNDOR F. 1 – Filbrandt (1), Sándor B.
IZACKY 1, Dalecky, Novotny – Hári N., Pesztunov, Kulesov – Kiss P. (1), Mazzag, Szűcs 2 – Berta, Molnár D. 1, Kozma
Edző: David Musial
P.G.
