Fotó: Kovács Péter/DLA
Garamvölgyi Péter tanítványai november 7-én játszották utolsó bajnoki mérkőzésüket, mely találkozón két góllal múlták felül a DVTK fiataljait. Sajnos a pandémia felülírta az elkövetkező fordulók programját, csapatunk soron következő mérkőzése is elmaradt. Szombaton viszont az egyik legnehezebb 90 perc várt akadémistáinkra, akik a 10. fordulóban a 2. helyen álló, bajnoki címre esélyes Honvéd otthonába látogattak. A piros-fehérek többször bizonyították már, bárki ellen felveszik a kesztyűt, ezért bíztunk abban, legalább egy pontot elhoznak a fővárosból.
Az első félidőben nem úgy nézett ki, hogy ez sikerül, akadémistáink visszafogott teljesítményt nyújtottak, azt a bátor, kezdeményező játékot, amit megszokhattunk a fiúktól, nem lehetett látni a pályán. A Honvéd fölényben futballozott, de úgy nézett ki, kapott gól nélkül lehozzák a játékrészt a debreceniek, viszont az utolsó percben egy védelmi hibát kihasznált a hazai gárda.
A második félidőre összekapta magát a piros-fehér alakulat, sikerült rendezni a sorokat, feljavult a játékuk. Többször is eljutottak ellenfelük kapujáig, a gólszerzésre is meg volt a lehetőségük, de a végjátékokban rossz döntések születtek. A Honvéd gyors kontrákkal próbálkozott, ám nem sikerült növelni előnyüket, így az első félidőben szerzett góllal a kispestiek otthon tartották a pontokat.
Honvéd MFA – DVSC-DLA: 1:0 (1:0)
DVSC-DLA: Erdélyi, Mikuljuk, Kokovai, Kosztyák (Szabó M. 91’), Vaskó, Horváth-Gaudi, Doktor (Bucsák 72’), Horváth Z. (Arany 34’), Karakas (Bökönyi 91’), Batai (Harsányi 46’), Szakács
Vezetőedző: Garamvölgyi Péter
Garamvölgyi Péter: Az első félidőben gyámoltalanul játszottunk, egyénileg és csapatszinten visszafogottabb teljesítményt nyújtottunk, mint amire valójában képesek vagyunk. Lehet, a fiúk túlságosain is tisztelték ellenfelünket. A Honvéd a játékrész utolsó percében megszerezte a vezetést, ez mentálisan nem tett jót a csapatnak. Ennek ellenére a második félidőben feljavult a teljesítményünk, sokkal kezdeményezőbben, bátrabban játszottunk. Ígéretes támadásokat vezettünk, voltak lehetőségeink, de az igazsághoz hozzátartozik, azzal, hogy kitámadtunk, kontrákból ellenfelünknek is voltak helyzetei. Se mi, se a Honvéd nem tudott élni a lehetőségekkel, így végül egy gólos vereséget szenvedtünk. Sajnos az idei bajnokságban nem tudunk folyamatosan játszani, két-három hetente lépünk pályára, ez biztos, hogy nincs jó hatással a teljesítményre. Egy Honvédtól egy góllal bármikor ki lehet kapni, de önmagunkhoz képest nyújtottunk gyengébb teljesítményt, bátran, kezdeményezően kellett volna futballoznunk az első félidőben is.
KZT
