Előzetesen milyen célokat tűztek ki a 2020-as évre?
Szeretettünk volna több fegyvernemben is sportolót adni a válogatottakba. Az egyesületi pontversenyben pedig a legjobb 10 közé (tavaly 11. helyen végeztünk) kerülést tűztük ki. Tervben volt egy állandó vívóterem létesítése és a terem felújítása is.
Mennyit sikerült megvalósítani mindebből?
A kitűzött célok elérése a koronavírus ellenére is jól sikerült. A jelenleg olimpiai kijutó Battai Sugár három korosztályban is pástra léphetett a női kardválogatottban, Kálmán Gyöngyvér párbajtőrben kadet válogatott volt. A korosztályos Eb-t még megtartották, azonban a többi világversenyt vagy törölték, vagy 2021-re halasztották. Így a két EB arany és egy EB döntő kiváló eredménynek mondható.
Az egyesületi pontversenyben több pontot szereztünk, mint tavaly, noha jóval kevesebb versenyen vehettünk részt. Sugár és jómagam is több megmérettetést kihagyni kényszerültünk betegség miatt, de utánpótlásunk erős teljesítményének köszönhetően az eredményeinkben is a korábbi színvonalat tudtuk hozni. A debreceni vívósport történetében első alkalommal sikerült elérni, hogy helyi klub legyen a vidék legeredményesebb egyesülete. Korábban soha nem fordult elő, hogy cívisvárosi egyesület a legjobb 10 hazai klub között legyen. Ez hatalmas siker, csak olyan mamutegyesületek tudtak megelőzni bennünket, mint pl. a BHSE, BVSC, Vasas, de említhetném az MTK-t és a Ferencvárost is.
Az Irinyi János Technikumban sikerült egy ötpástos vívótermet létesítenünk, és a terveink között van annak felújítása is. A vírus elleni védekezés miatt hozott intézkedések miatt, ezt azonban október óta nem tudjuk használni.
Milyen hatással van a járványhelyzet a debreceni vívóéletre?
Debrecenben papíron három, egyébként két vívó klub létezik. Rajtunk kívül a Békessy Béla Vívó Klub is foglalkozik vívással, ám ők mára már, inkább hobbi szinten vívnak, fő profiljuknak a vívósport népszerűsítését tekintik. Aztán beszélhetünk még a Debreceni Sportcentrumról is, de ők a Békessyhez tartoznak. Együtt eddzenek, együtt versenyeznek velük. A járvány kitörése a vívósportra is hatással volt, jelenleg is csak az igazolt, versenyengedéllyel rendelkezők sportolhatnak, ez nálunk a kezdő csoportokat érinti leginkább. Közülük elég sokan lemorzsolódtak az elmúlt időszakban. Mint korábban említettem október óta a termünket sem tudjuk használni.
Hol edzenek most?
Jelenleg egy közösségi tér (régebben varroda) két folyosóját tudjuk edzés céljára igénybe venni. Ami összesen négy pástot jelent. De néha a pást hosszával megegyező (14m) garázsokban tartjuk meg az aktuális tréninget. Innen kell felvennünk a harcot az olyan egyesületekkel, akik változatlan körülmények között készülhetnek. Edzőinktől és sportolóinktól rengeteg kreativitást és rugalmasságot igényel a helyzet kezelése. Hogy jó úton járunk, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a pontversenyben az előző évekhez képest is több pontot tudtunk szerezni, és előrébb is végeztünk. Több olyan egyesületről is tudunk, akiknél noha minden adott volt a zavartalan szakmai munka elvégzéséhez, nem tudtak a kialakult helyzethez igazodni, és alig volt értékelhető versenyeredményük.
Battai Sugár személyében felnőtt válogatott vívójuk is van, aki jelen pillanatban olimpiai kijutó. Hogyan élték meg, hogy elmaradt az olimpia?
Jelen pillanatban a női kardcsapat valóban olimpiai kijutóhelyen van, és az utolsó három kvalifikációs versenyen Sugi is vívott a válogatottban. Olyanra sem volt korábban példa a debreceni vívósport történetében, hogy egy Debrecenben élő, itt készülő, a városhoz 1000 szállal kötődő vívó szerepet kapjon az olimpiai kvalifikációs sorozatban a válogatottban. Tavasszal valóban úgy nézett ki, hogy a nyár egy részét Tokióban töltjük, azonban a járvány keresztülhúzta a számításainkat. Amikor a halasztást megtudtuk, mindketten megfogalmaztuk, hogy nyertünk egy további évet a felkészülésre. Most ismét azt várjuk, hogy lemenjen az utolsó kvalifikációs verseny (március 11-14 Budapest) és reméljük, hogy Sugi segítségével kijut a válogatott Tokióba. Az már csak ráadás lenne, ha alig 18 évesen ő is pástra léphetne. A lényeg, hogy a női kardcsapat kint legyen az olimpián. Ez most a feladatunk, ezért dolgozunk.
Miben változik így a felkészülés?
Szinte, mindent az elejéről kellett kezdenünk a nyáron. Az őszi szezonrajtnál Sugi jó formában volt, érmeket nyert a Magyar Kupa versenyeken, azonban egy vírusfertőzés miatt 6 hetet ki kellett hagynia. Úgyhogy ebben a szezonban ismét alapoznunk kell, ilyen korábban soha nem fordult elő. A lényeg, hogy a kvalifikációra 100%-os állapotban számíthasson rá a válogatott vezetése.
Változott-e Sugi helyzete a válogatotton belül?
A válogatottnál számítanak Sugárra. Hogy az utolsó kvalifikációs versenyen, majd az olimpián ki léphet pástra, a szövetségi kapitány tiszte eldönteni. Sugi benne van a kosárban, azért dolgozunk, hogy ott lehessen Tokióban. De ha nem jön össze sem keseredünk el, hiszen még a következő, Párizsi olimpia idején is mindössze 21 éves lesz. A vívásban ez nem számít kornak. A legjobbak gyakran 30 éves koruk fölött érik el csúcsformájukat.
Miért kell egy potenciális olimpikonnak egy garázsban edzenie, ha van a városban egy több százmilliós vívóterem?
Több tényezőből tevődik össze a Debrecenben kialakult helyzet. Korábban mi is a teremben edzettünk, azonban 2017-ben a vívócentrum üzemeltetőivel véleményem szerint szakmai, szerintük személyes konfliktusba kerültem. Az egyesülethez több olyan edző is érkezett, akinek semmilyen tapasztalata nem volt a vívásoktatásban, viszont ezer szállal kötődött a vívóterem vezetőségéhez. A feladatuk a minél nagyobb tömeg bevonzása volt. Eközben olyan is előfordult, hogy a válogatott vívóm nem kapott felszerelés támogatást az egyesülettől, ezért az Európa-bajnoki indulása is veszélybe került. A tanítványom édesapjával együtt álltam a költségeket, hogy elindulhasson a kontinenstornán, ahol végül negyedik lett. Profibb szemléletet akartam meghonosítani, ezért tanítványaimmal együtt úgy gondoltuk, hogy egy saját egyesületben talán könnyebben boldogulunk. Vállaltuk, hogy inkább éhen halunk, de a legmagasabb célokért akartunk dolgozni. Azóta, érthető módon nem szívesen látott vendég vagyok a vívócentrumban, noha szakmai segítségemet már többször is felajánlottam, azonban nem kívántak élni vele.
Mit gondol, mi jelentheti az eredménybeli különbséget a helyi klubok között?
Amennyiben versenysportól beszélünk, van értelme összehasonlítani a helyi sportklubok teljesítményét. Azonban a helyi vívóéletben más szintet képviselnek a vívóegyesületek. Nálunk az Interfencingben, mindennél fontosabb, hogy remekül képzett, korábban már több területen is bizonyító szakemberek foglalkozzanak a sportolókkal. A többi egyesületben inkább rekreációs és sportágnépszerűsítési céllal űzik a vívósportot.
Egyaránt fontosnak tartom a sportág népszerűsítését és a verseny szinten űzést is, de ebben a helyzetben értelmetlen hasonlítgatni. Sportszerűtlennek tartanám azt is, ha valaki a Real Madrid focistáinak a teljesítményét szeretné összevetni egy magyar megyei 3-ban hobbiból játszó csapattal. Mások ugyanis a célok.
Sok sportegyesület megsínyli a járványt, fenyegetik-e anyagi problémák az Interfencinget?
Egyesületünk stabil anyagi háttérrel rendelkezik. A legnagyobb problémánk a helyszűke, minden erőnkkel ennek megoldásán dolgozunk.
Új nevekkel is megismerkedhettünk ebben a szezonban – Bányay Marcell, Sápi Vince, Simon Petronella, Wladimír Véda – mit vár a jövőben ezektől a fiataloktól?
Remek sportolóink vannak. Elsősorban kardban, több korosztályban is az élmezőnyhöz tartoznak vívóink. Oktatási rendszerünk alapja a megfelelő technika elsajátítása. Ennek megtanításához nagy tapasztalattal rendelkező, szakképzett edzői gárdával rendelkezünk. A sportolók képzése a pubertáskort követően extrém fizikai tréningekkel és magas szintű taktikai oktatással egészül ki. Hosszú távon gondolkodunk, ezért a kisebb korosztályokban egyáltalán nem érdekel az eredményesség bennünket. Jelenlegi élversenyzői gárdánk azonban már a felső korosztályokban vitézkedik, mostanra csak azok maradtak, akik szeretnek és hajlandóak is dolgozni. Jó pár termékeny év elé néz fiatal csapatunk.
Lát köztük olyat, akiben ott rejlik a következő Battai Sugár?
Azt látni kell, hogy Sugár vívása taktikai és technikai színvonalon évekkel előzi meg korosztályát. Nem véletlenül állt már helyt a felnőtt válogatottban is. A vívómester feladata a korosztálynak megfelelő képzés biztosítása. Erős bástyát ugyanis csak megfelelő alapokra lehet építeni. Nálunk az a cél, hogy mindenki rendelkezzen a megfelelő alapokkal, és bárhová kerül is a pályafutása alatt, ehhez vissza lehessen nyúlni. Ha jók az alapok egy kor után már úgyis az dönt, hogy ki képes kellő mennyiségű és minőségű munkát elvégezni. Nálunk 8-10 olyan versenyző is van, aki a saját kezébe tudja venni majd, hogy mit hoz ki a felnőtt karrierjéből.
Ön felel az U-15-ös utánpótlás válogatott keretért. Hogy látja, mi kellene ahhoz, hogy a Debrecen vívónagyhatalommá váljon az országban?
Debrecenben minden adott ahhoz, hogy nagyhatalom legyen vívásban, megvan a kellő minőségű szakember gárda, illetve jó az infrastrukturális helyzet is. Azonban az erőforrások nem a leghatékonyabban vannak elosztva az egyesületek között. Az Interfencing Debercen vívói a szűken vett elithez tartoznak, mégis spártai körülmények között kell készülniük. Mi próbálunk ugyan ebből előnyt kovácsolni, azonban nem mindenki vállalja a kemény körülményeket. Így a fővárosi klubok könnyebben szívják el a tehetségeket vidékről. Ugyanakkor Debrecenbe komolyabb versenyvívó nem akar „lejönni”, pedig van jó egyetemünk, van a városnak vívóterme és van jól képzett vívómesterünk is. Én is jártam már úgy, hogy válogatott kerettag vívó a Debreceni Egyetemre szeretett volna jönni és velem szeretett volna dolgozni, azonban a vívóterem hiánya megijesztette, így másik egyetemet választott. Az erőforrások hatékony csoportosításával, és megfelelő szakmai irányítással nem csak pezsgő, hanem talán a mostaninál is sokkal eredményesebb lehetne a debreceni vívósport. A lécet a világ és Európa-bajnoki címekkel elég magasra raktuk.
Hogyan épül fel az egyesületek közötti rangsor?
Az egyesületi rangsorba a magyar vívó szövetség hat hivatalos korosztályának minden első osztályú versenye különböző szorzóval számít be. Pontot az első nyolcban (tehát döntőben) végző egyéni és csapatvívók tudnak gyűjteni. A naptári év végén összesítik a pontokat és kialakul a sorrend.
Mit kell tudni erről a pontversenyről?
Magyarországon jelenleg 122 vívóegyesület van. 2019-ben az Interfencing a 11. helyen, 2020-ban a 8. helyen végzett. A pontversenyben csak olyan egyesület végzett előttünk, akik elmondhatják magukról, hogy saját vívóteremmel és erős szponzori háttérrel rendelkeznek, viszont számtalan ilyen egyesületet nekünk sikerült megelőznünk. A hozzánk hasonló infrastruktúrával rendelkező egyesületek gyakran pontot sem szereznek, így fel sem kerülnek a rangsorba, jobb esetben a legjobb 30 körül kötnek ki.
Mi ennek a jelentősége?
A presztízs mellett, az egyesületek támogatásában is jelentős szerepe van, ha minél előrébb végez valaki. A vívás kiemelt sport így jelentős állami támogatás jár a versenyeredmények után. Egyesületünk költségvetésének nagy részét adja ez az összeg. Ha nem lennének eredményeink, akkor a támogatás összege is csökkenne, és sokkal nehezebb lenne a debreceni versenyvívást életben tartani.
Mik a tervei 2021-re?
Szakmailag egyértelműen az olimpiai kijutás a legfontosabb cél. Debrecen városa 109 év után ismét megérdemelné, hogy helyi vívó képviselje az olimpián. Az egyesület számára pedig a legfontosabb, hogy sportolóink újra használatba vehessék az Irinyi János Technikumban létesített vívótermet. Az Magyar Vívó Szövetségnek köszönhetően ennek felújítására is hamarosan sor kerülhet.
Sok sikert kívánunk!
U.Á.
