Fotó: DEAC
Az első teljes kör lezárultával a tabella a DEAC, míg a góllövőlista Horváth Viktória nevével kezdődik a női futsal NB I-ben. A debreceniek kiválósága öt forduló alatt nyolcszor volt eredményes, kivétel nélkül minden győztes mérkőzésen betalált, a TFSE ellen pedig öt gólt szerzett.
„A másodosztályban és utánpótlás-szinten már előfordult, hogy egy mérkőzésen öt találatot jegyezhettem, ám az nem mostanában volt – mosolygott az egyetemisták fiatal tehetsége. – Az NB I-ben nem gyakori jelenség, hogy valakinek így kijön a lépés, ugyanis a vetélytársak már jóval szervezettebben védekeznek, de azon a mérkőzésen a szerencse is mellém állt, minden befelé pattant. Fortuna azonban önmagában kevés lenne, a csapattal együtt keményen megdolgoztunk azért, hogy az a az első kör végéhez érve vezessük a tabellát, nem a véletlen műve, hogy öt találkozónkból négyet megnyertünk. Ezeken a meccseken egytől egyig jó teljesítményt nyújtottunk, s rászolgáltunk a három pontra, ám az Astra elleni vereség miatt nem lehet felhőtlen az örömünk, ott sajnos hiába próbálkoztunk, semmi sem úgy alakult, ahogyan elterveztük. Annak a mérkőzésnek szöges ellentettje volt a Tolna elleni rangadó, ahol ugyan gyorsan megszerezte a vezetést ellenlábasunk, de nem estünk össze, csináltuk tovább, amit edzőnk, Quirikó Vivien kért tőlünk, s végül felőröltük az egyik legnagyobb kihívónkat. Az ötgólos különbség túlzó, reálisan nézve nincs ennyi a két gárda között, de kétség sem férhetett hozzá, hogy mi voltunk a jobb csapat.”
Horváth Viktória elárulta, nem az egyéni sikerek motiválják, így nem figyeli a góllövőlistát sem, azt ugyanakkor elvárja magától, hogy teljesítményével rászolgáljon a válogatott meghívóra.
„Csapatjátékosnak tartom magam, nem ragaszkodom ahhoz, hogy minden mérkőzésen én legyek a vezéregyéniség. A rangadókon nehezebben tudja az ember gyarapítani góljai számát, én mégis ezeket a csatákat kedvelem jobban, mert más a hangulatuk, máshogy is állunk hozzá, a játékunknak pedig jobban kedvez, ha nem betömörülő védelmet kell megbontanunk. Ami engem illet, a védekezésben még bőven van hova fejlődnöm, de úgy érzem, jól látok a pályán, kétlábas játékos vagyok, a befejezéseknél pedig általában jó döntést hozok. Az elmúlt időszakban rendszeresen meghívót kaptam a magyar válogatottba, ahol mindig sok újat tanulok, már csak ezért is várom el magamtól, hogy teljesítményemmel időről időre rászolgáljak a szövetségi kapitány bizalmára. Ehhez természetesen az is kell, hogy a klubcsapatommal nagy célokért küzdjünk, ám ez ebben a szezonban adott, érzésem szerint jó úton járunk afelé, hogy a bajnokságban és a kupában is megvédjük a címünket.”
P.G.
