A sikeres jövő egyik alapfeltétele a magas színvonalú sportszakmai munka, amelynek letétményese a DHK edzői stábja. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy edzőink túlnyomó többsége is a maradás mellett döntött, közöttük a jeles kanadai szakember, JASON MORGAN, aki a jövőben a junior és az ifi korosztályok vezetőedzőjeként, valamint (a továbbiakban is) mentor edzőként tevékenykedik. A közelmúlt történéseiről és a közeljövő terveiről elsőként vele beszélgettünk.
– Novemberben szerződtél Debrecenbe és kiváló munkát végeztél a DHK MOL Ligás csapatánál. A sors azonban úgy hozta, hogy a junior és ifi korcsoportok vezetőedzőjeként kezdted el az új szezont, sőt, mentor edzői feladatok is várnak rád. Hogyan élted meg ezt a fordulatot?
J.M.: Csalódásként éltem meg, hogy nem sikerült megfelelő szponzort találni, fenntartani a felnőtt csapatot, de megértem; ilyen esetek másutt is történnek a profi sport világában. A családommal együtt nagyon szeretünk Magyarországon élni, jól érezzük magunkat Debrecenben, ezért úgy gondoltam, hogy nagyszerű dolog lesz itt maradni, fejleszteni a fiatal játékosokat. Ez jó esélyt nyújt számomra, hogy edzőként magam is fejlődjek, többet foglalkozhassak a munka szakmai oldalával, a fiatalok valamint a szakmai tevékenység mentorálásával.
– Mennyiben új kihívás ez számodra, tekintve, hogy a 2015-16-os szezonban a debreceni-miskolci közös csapat vezetőedzője voltál az osztrák U 18-as bajnokságban?
J.M.: Azt gondolom, hogy az idén sokkal versenyképesebbek leszünk, mint annak idején, a DEBMIS Select együttesével. A közös csapattal csak nagyritkán tudtunk a teljes kerettel készülni, most viszont jóval több lehetőség nyílik a csapatszintű edzésekre. Úgy akarom nevelni a játékosaimat, hogy ne csak jobb hokisok, hanem jobb emberek is legyenek, azt várom tőlük, hogy a napi szintű, folyamatos fejlődésre fókuszáljanak, ami fontosabb még a győzelmeknél is. Az első hét száraz edzéseinek tapasztalatai alapján örömmel állapítottam meg, hogy a srácok hozzáállása nagyon jó, dolgoznak, figyelnek rám, akarnak tanulni, fejlődni.
– Mentor edzőként milyen feladatokat látsz magad előtt?
J.M.: Terveim szerint valamennyi korosztályos edzővel hetente egyszer külön is fogok találkozni. Ezen alkalmakkor áttekintjük a heti edzésprogramot, a fejlődési stratégiát és a növekedési folyamatot, ezen túl egy héten egyszer részt veszek minden korosztályos edzésen.
– Hogy látod, melyek a legfontosabb feladatok a debreceni utánpótlás fejlesztésének területén?
J.M.: Fejleszteni kell az egyéni képességeket, bemutatni és minél többet gyakorolni a különféle technikákat, úgy mint korizás, korongkezelés, lövés, helyezkedés bizonyos játékhelyzetekben, koronggal és anélkül. Ezen felül a játékosoknak meg kell ismerni és meg kell tanulni a játékrendszert a pálya különböző területein.
– Örök vita tárgya, hogy mi a fontosabb; a fejlesztés, vagy az eredmény? Mi a véleményed ebben a kérdéskörben?
J.M.: Arra kell fókuszálni, hogy a fejlődés a lehető legmagasabb volumenű, a versenyképesség a legmagasabb szintű legyen, mindez az eredményeknél is fontosabb. Az eredmények természetes módon jönnek, ha tetszik ez nekünk, ha nem. A napi szintű fejlesztésre kell helyezni a hangsúlyt: jobb sportolóvá válni, jobb hokissá lenni, ha ezek megvannak, érkezni fognak a jó eredmények is.
– Szerinted, milyen reális célkitűzések fogalmazhatók meg junior és ifi csapataink számára a hazai bajnokság következő szezonjában?
J.M.: Én nem kizárólag a győzelemre, hanem a teljesítményre helyezem a hangsúlyt; a folyamatos csapatjáték fejlődésére, a munkához való hozzáállásra, a részfeladatok teljesítésére és a játékrendszer tökéletesítésére. Ahogyan az imént mondtam, a győzelmek és a vereségek jönnek, ha akarjuk, ha nem.
– A következő idényben egyesületünk nem indít felnőtt csapatot. Mennyiben befolyásolja ez a tény az utánpótlás munkát, mennyire fontos, hogy a felnőtt csapat mielőbb újra szerveződjön?
J.M.: Remélhetőleg a jövőben lehetőség lesz arra, hogy a klub újra felnőtt csapatot versenyeztessen. A fiatal sportolók számára fontos, hogy lássák, hova kerülhetnek, ha jól dolgoznak, hogy képzett, tapasztalt játékosokat lássanak minden nap, akiktől tanulni tudnak, akiket példaként lehet eléjük állítani. Alapvető, hogy a tökéletességre kell törekedni, a legjobbnak lenni saját képességeink szerint, mindegy, mivel foglalkozunk, mit csinálunk az életben. Minden korosztályban 100%-os elkötelezettség szükséges ahhoz, hogy a játékosok jobb sportolóvá, jobb hokissá váljanak és ami a legfontosabb, jobb emberré.
– Szükséges addig várni, amíg a helyi utánpótlás kitermeli a hazai játékosok „kemény magját”, vagy fontosabb, hogy ne legyen csonka a piramis?
J.M.: Több helyi játékost szeretnék látni, amint fejlődnek és elérik azt a szintet, ahonnan stabil magját képezhetik a jövő felnőtt csapatának. Első lépésként az utánpótlás programot kell fejleszteni, a második lépés lehet az, hogy visszahozzuk a felnőtt csapatot az élvonalba. A visszatérés idejét nehéz megjósolni, de nagyon remélem, hogy a közeljövőben sor kerül erre.
– Ha a te elhatározásodon múlna, mikor lenne ismét ERSTE Ligás csapata Debrecennek?
J.M.: Jobb volna minél hamarabb. Az utánpótlást nyilván fejleszteni kell, csiszolni és tökéletesíteni, ameddig csak lehet. Ha azonban sokáig leszünk felnőtt csapat nélkül, fennáll annak lehetősége, hogy elveszítjük a tehetséges fiataljainkat.
– Számunkra megszokott és természetes, hogy az új szezonban legalább egy csapatot indítunk a hazai bajnokság valamennyi korcsoportjában. Viszont első alkalommal veszünk részt önálló csapattal az osztrák junior bajnokság küzdelmeiben. Melyek lehetnek a fő célok és feladatok nemzetközi szinten?
J.M.: Csapatként kell fejlődnünk napról napra, hétről hétre, hónapról hónapra. A kihívás az lesz, hogy képesek leszünk-e fejlődni és érzékelni a munkánk eredményét a szezon elejétől a végéig? Bízom abban, hogy ha az egész szezonban együtt marad a keret, akkor látványos előrehaladást tudunk produkálni.
