Fotó: Ásztai Csaba
Mindezen szolgáltatásokért viszont valószínű sokszor jellennek majd meg izzadság cseppek az arcokon. Ezt sem bánja az a hat DVSC-s kézilabdázó, akik méltán lehetnek tagjai az elitnek. Hatan ölthetik magukra a címeres mezt, de előtte még pénteken öt órától saját klubjuk logójával kell meggyőző fölénnyel nyerni a Dunaújváros ellen.
Legutóbb 2018-ban volt olyan acélos küzdelem a Fejér megyei egykori acélvárosiak ellen, melyben a debreceniek alulmaradtak. Azóta csak Loki sikert jegyeznek a statisztikák. Igaz – nem is olyan régen – a Dunaújvárosi női és férfi kézilabdáról csak szuperlatívuszokban lehetett beszélni. Főleg az előbbi gárda aratta a legtöbb sikert. Máig egyetlen magyar együttes az övéké, akik BEK, KEK és EHF, valamint Magyar Kupát nyertek. A maiak kissé távol kerültek a hajdani Radulovicséktól, de egy rendkívül agilis, szimpatikus, fiatal társaság alkotja a gárdát. Együttműködési megállapodás van érvényben a két klub között, melynek értelmében jelenleg négy debreceni fiatal kergeti a labdát náluk. De akad három olyan játékos is, akik már felölthették a Loki mezét régebben. Így aztán azt is mondhatjuk, hogy ha úgy adódik, a pályán hét debreceni nézhet farkasszemet hét debrecenivel. Bulath Anita ottani szakmai igazgatót sem kell mindenkinek külön-külön bemutatni.
A barátság tovább tart, de pénteki meccsen nagy valószínűséggel ezt félreteszik a csajok egy szűk másfél óra erejéig.
Talán nem túlzott elvárás, de merjük kimondani, a DVSC-nek kötelező a harmadik mérkőzésén is begyűjteni a két pontot. Nálunk Gigerich kivételével mindenki egészséges, a hangulat elsőrangú, félnivaló nincs.
Reszkessenek a betörők. Úgy értem, a mi hatos falunkban a későbbiekben próbálkozó győri és fradista légiósok.
DVSC Schaeffler – Dunaújváros
09. 16. 17:00 Hódos Imre Rendezvénycsarnok
W.Gy.
