Sportmúzeumot szeretnének Debrecenben

Évek óta harcol, küzd, szaladgál, leveleket ír, támogatókat, helyet keres értékes relikviáknak Parádiné Kenéz Tünde lelkes sport történész. Úgy véli, a nyilvánosság segítheti álmai megvalósításában.

0

258876507_380794190503747_691509642041761548_n-300x167 Sportmúzeumot szeretnének DebrecenbenAz újságírót is érheti meglepetés. Én eddig nem hallottam a Hajdú-Bihar Vármegyei Sporttörténész Egyletről.

Pedig létezünk – mondja Kenéz Tünde, miközben tucatnyi könyvet, lexikont tol elém. 1998-ban alakultunk, dr. Fésüs László testnevelő tanár vezetésével. A Magyar Olimpiai Bizottság Olimpiai Baráti Körök tagjaként működtünk.

Miért a múlt idő?

Remélem csak stilisztikailag igaz, mert most is létezünk. Kicsit kevesebben, kicsit visszafogottabban, de pontosan azért harcolok – lassan csak egyedül, a családom segítségével – hogy a két évtizedes munkánk ne vesszen a feledés homályába. Több sportág helytörténetét feldolgoztuk, és be is mutattuk hazai és nemzetközi rendezvények alkalmával.

Hírek szerint Önöknek van a legnagyobb, vármegyénkhez kötődő, olimpikonjainkat bemutató kész kiállítása.

Pontosan. Felkutattuk a vármegyében és Debrecenben született élsportolók, olimpikonok élettörténetét, eredményességüket. 1867-től kezdődően bújtuk a levéltárakat, könyvárakat, kutakodtunk a világhálón. Valamennyi olimpikonról sikerült dokumentumokat, fotókat beszerezni. Azt gondolom, hogy ez a munkánk felbecsülhetetlen értékű. Több, mint húsz megyei olimpikon életútját dolgoztuk fel.

Most mi a helyzet az Egylettel?

Nem működik. Elfogytunk. Erőben, létszámban, anyagiakban. Ezért a Debreceni Törvényszék 2018. szeptember 11-én kimondta megszűnésünket. De én és még páran nem adtuk fel. 2019. március 29-én 14 fővel megalakult a Debreceni Honvéd Sportegyesület Békessy Béla Olimpiai Baráti Kör Szakosztálya, ahol a már nem létező egylet feladatait visszük, viszem tovább. És hogy adminisztratív úton se lehessen belekötni, megszereztem itt, Debrecenben az Állam-és Jogtudományi Karon a sportjogi diplomát. Az a célom, hogy valamilyen szinten állandó bemutató helye lehessen a mostani, meglévő anyagoknak.

Múzeumról álmodik, ha jól tudom.

Igen. Majdnem minden városban van már. Egertől Kaposvárig bezárólag. Írtam a város vezetésének, pályázgatok, kilincselek. Nem mondok le arról, amit elterveztem. Az az anyag, ami most raktárakban van, milliókat ér. Szeretném, ha mindenki megismerhetné.

Lesz ehhez ereje, kitartása?

Majd példát veszek az olimpikonjainkról. Ha nekik sikerülhetett, nekem is fog!

W.Gy.