De addig? Ülök kedvenc kávéházam teraszán, hallgatom a lágy zenét, franciás a hangulat meg a pirítós is, amit a szakács ajánl, és bámulom a semmit. Esemény nulla. Aztán feltűnik a Kisvárda mindenese, néhány szót váltunk. Így volt egy esztendeje is, amikor mondta, hogy a Loki akkori edzője, Joao Janeiro nem sok sót fog megenni a Nagyerdei környékén. Kinevettük, igaza lett. Most kicsit feszültebb a kelleténél, csapata szerepléséért szaladgál, úgy mondja, át kell vészelni a következő két esztendőt, talán úgy ismét lesz út felfelé.
Szakad az eső. A Párizs Garden teraszára – szerencsére fedett – beszökött az ősz. Pletykálunk. Természetesen a Lokiról. Hogy lesz, mint alakul? Hamarosan újra indul az idény. Nagy a titkolózás, de jól van ez így. Nevek röppennek fel. Ki megy, ki jön? Deslandes már nincs, a kis görög is kifelé kacsingat, suttognak egy brazil szélsőről, meg egy kazah csatárról. Bárányt imádják a szurkolók, szerintük szó sem lehet arról, hogy ősszel ne a kezdőben fusson ki a gyepre. Igazuk van. Egy egészséges Dodó kell nekünk. Varga Kevint maradásra bírják, majd ha hazajön a Maldív-szigetekről, döntés lesz.
Apropó Maldív. Véletlenül összefutottam a neten az egykori trénerrel, aki a DVSC-t is istápolta anno. Kiss László, a Mini Menotti azonnal felvette a telefont. Vagy húsz éve nem beszéltünk.
– Most sem fogok – közölte. Nem járok meccsre sehová.
– A Fradihoz sem?
– Be nem teszem a lábam. Elég volt. Ez nem az én világom. Megvan a véleményem mindenről, de úgysem hallgatnak rám.
– Nem azért, mert túl racionális vagy?
– Amit mondok az mindig igaz. Ez a magyar klub foci? Ez a belterjesség? Láttam a műsorodat Menyhárt Ernővel. Ha hívsz, megyek én is. Elmondom a tutit. Ázsiában nyertem vagy hat bajnoki címet, kupákat, válogatottat irányítottam, ide nem kellek. Egyedül élek, sétáltatom a kutyámat, ez már nemigen fog változni.
Letette. Nyomkodom a Samsungot. Hoppá! A Loki kézis csajai lehet, hogy a BL-ben indulnak az új idényben? Nagy dobás lenne. Más kérdés, hogy ez a fiatal gárda hogyan bírja majd a négyes terhelést. Hazai és nemzetközi kupa, bajnokság, válogatott. Most éppen beálló után kajtat az Ábrók gárda. Egy, csak egy leány van a vidéken. Füzi-Tóvizi. A frissen igazolt, válogatott Juhász Kata súlyos sérülést szenvedett, egy év biztos kimarad a pályafutásából.
Most egy kicsit felfelé megy az adrenalinom, érzem.
Új foci pálya épülhet a Böszörményi úton. Modern, alácsövezett, eredményjelzős, kis nézőtérrel. Most is van egy füves, ahol a DASE is játszik. Ezen a gyepen még láttam Csank Jánost védeni, amikor az Agrárra járt. Olvasom a kommenteket, sokan nem szeretnék ezt a beruházást. Meglátjuk.
A vízilabdások veretlenül lettek bajnokok, mégsem vállalják a legmagasabb osztályt. Pénz híján. A Hajdúszoboszló sem nevez az NB III-ra szintén az anyagiak okán. Valahol átestünk a lónak a túlsó felére. Mert létesítmények, infrastruktúra már van, minőségi sport egyre kevesebb. A kis kluboknak nem jut TAO. Az megy Felcsútra, Mezőkövesdre, a Ferencvárosba. A gyengébbeknek a lónak más része jut.
Adrenalin magasabb, érzem a fentiek miatt is. A szomszéd asztalhoz leül egy srác. Van vagy kettő tíz magas. Biztos kosaras. Szállingóznak a palánkok szerelmesei. 24-én kezdődik a 19 évesek világbajnoksága. Jönnek az amerikaiak. Olyan srácok pattogtatnak majd, akik az NBA előszobáján is túljutottak. Már a lábtörlőn sikálják a csukájukat. Látvány, zsákolás, kínai lesz bőven a Főnixben, meg az Oláh Gáboron.
Szóval uborkaszezon van. A kávém kihűlt, a gondolataim nem a légmélyebbre szántóak, kimegyek Pallagra. Ott, az akadémián a gyermeki örömöt látni szülő, edző, és fiatal játékos arcán. És ide már nem kell adrenalin sem!
W.Gy.
