Kijelenthetjük, hogy a csapat teljesítette az alapcélokat?
Ez csak a Bajnokok Ligája szereplésre mondhatjuk, hiszen továbbjutottunk csoportunkból. Még vár ránk a Magyar Kupában a négyesdöntő és az volt a célunk, ebben a sorozatban érmet szerzünk. A sorsolásnál Fortuna fogta a kezünket, nagyobb lett a lehetősége annak, hogy ott lehetünk a döntőben. A bajnokságnak sincs még vége, de tragédiának kéne történnie, hogy ne mi legyünk a bronzérmesek. Ha mindkét sorozatban hozzuk az elvártat, érmeket szerzünk, akkor jelenthetjük ki, hogy teljesítettük a célokat.
Nézzük a három sorozatot, elsőként a BL-t. A kieséses szakaszban az Odense csapatával vívtatok párharcot, és a kinti meccsen felcsillant a továbbjutás reménye, végül nem jött össze. Csalódott voltál?
Azzal tisztában voltunk, az Odense a párharc esélyese, de mindent megpróbáltunk, hogy ebből mi kerüljünk ki győztesen. Egyáltalán nem vagyok csalódott, inkább a hazai mérkőzéssel kapcsolatban maradt bennem hiányérzet. Szerettünk volna egy szorosabb eredményt elérni, mellyel jó helyzetből várhattuk volna a visszavágót, sajnos öt gólos hátránnyal utaztunk a dán bajnok otthonába. A második találkozón tíz perc alatt ledolgoztuk hátrányunkat, ám ahhoz, hogy összesítésben fordítani tudjunk, nagyon extra teljesítményre lett volna szükség. Úgy vélem, lett volna reális esély a továbbjutásra, a lányok meg is tettek mindent, de az Odense kerete erősebb a miénknél. Azt viszont nyugodt szívvel mondhatom, emelt fővel jöhettünk le a pályáról és búcsúztunk a Bajnokok Ligájától.
A Magyar Kupa négyes döntőjében az a Mosonmagyaróvár lesz az ellenfél, amely gárdát a bajnokságban kétszer sikerült legyőzni, legutóbb 13 góllal…
Ha hozzuk azt a szintet és teljesítményt, amit elvárunk magunktól, akkor nem lehet gond, a Final Fourban is nyerünk és ott leszünk a döntőben.
A másik ágon a Győr és a Ferencváros csap össze. A döntőben melyik csapattal találkoznál szívesebben?
Ha a pillanatnyi formát nézzük, kicsit előrébb tart a Győr, ezért a két csapat közül talán a Fradit választanám. De ne szaladjunk előre, előbb túl kell jutnunk az Óváron, hogy ezen gondolkozhassunk. A döntő számunkra jutalomjáték lenne, de mindent meg fogunk tenni azért, hogy minél fényesebb legyen az érem. Egy kupadöntő mindig speciális, nem mindig az esélyesebb csapat nyer, itt lehet leginkább meglepetést okozni.
A bajnoki bronz félig már zsebben van, de van még néhány forduló. Mivel még nem biztos a 3. hely, nem nyomja teher a lányok vállát?
A sorsdöntő meccseken, mint a Vác, a Fehérvár, vagy rivális Esztergom elleni, nagyobb volt a nyomás rajtuk. Hat pont az előnyünk, de még találkozunk a Győrrel és a Fradival, ám egy-egy vereség is belefér. Ha hozzuk a kötelezőket, bajnoki bronzérmet ünnepelhetünk.
Említetted az Esztergomot. Meglepett, hogy könnyedén győztétek le őket a Hódosban?
Az igazat megvallva, szorosabb eredményre számítottam, viszont benne volt a pakliban, hogy ilyen arányban nyerünk. Már az bizakodásra adott okot, hogy idegenben is legyőztük őket, ráadásul hazai pályán nagyon élesek voltak a lányok, nem bíztak semmit a véletlenre.
Fiatalok is kaptak lehetőséget, gondolok itt Ratalics Lucára, Majoros Grétára. Mennyre voltál elégedett velük?
Mindketten azt hozták, amit elvártam tőlük, sőt még túl is teljesítették. A fiatalokat lépésről-lépésre kell felépíteni, így volt ez Juhász Katánál is, aki az előző idényben még kevesebb lehetőséget kapott, de láttuk, számíthatunk rá, megugrotta a magasra tett lécet, már közel annyit tölt a pályán, mint Petra (Tóvizi Petra – szerk.). Az külön öröm számunkra, hogy a magyar válogatottban is debütált. Luca és Gréta még egy lépéssel hátrébb van, a következő idényben szeretnénk, ha közelebb kerülnének az első csapathoz, több játékpercet kapnak, rajtuk múlik, tudnak-e élni a lehetőséggel.
Az előző bajnoki évhez képest teljesítmény terén a lányoknak sikerült előre lépni?
Egy szezonon belül mindig vannak hullámvölgyek, de olyat nem mondhatok, hogy valakivel ne lettem volna elégedett. Mikor megítélik egy klub munkáját, azt veszik górcső alá, milyen eredményeket ér el a csapat. Viszont az is fontos szempont, a keretből hányan tudnak szintet lépni. E téren nagyon jól állunk, mindenki fejlődött, jobb játékossá vált és erre kimondottan büszke vagyok.
A játékosok mellett az edzőnek is fejlődnie kell. Szilágyi Zoltán is lépett előre?
Ötödik éve irányítom a csapatot, ez idő alatt rengeteget tapasztaltam és tanultam. Kudarcok minden csapat életében becsúsznak, de ebből lehet tanulni, ezáltal válik egy edző jobb szakemberré. Nincs ez másképp az esetemben sem, de azért jó lenne minél kevesebb kudarcot megélni.
A következő bajnoki évben is te irányítod a csapatot. Magasabbra kerül a léc?
Mikor Debrecenbe szerződtem, elindítottunk egy projektet, az első három évben felépítettünk egy csapatot. Viszont voltak játékosok, akiket kivásároltak, vagy jobb lehetőség miatt távoztak, így újra kellett építkezni. Az előző idényben voltak nehézségeink, de idén nagyot léptünk előre. Annak nagyon örülök, hogy a keret magja együtt marad, és bízom abban, a 2026-27-es bajnoki évben még jobb és szebb eredményeket fogunk elérni. Jól érzem magam a cívisvárosban, az pedig hatalmas megtiszteltetés számomra, hogy olyan klubnál lehetek vezetőedző, melynél a a debreceni kézilabda két legendás alakja, Komáromi Ákos és Köstner Vilmos dolgozott egykor.
