A DVSC légiósok nélkül, 11 magyar játékossal kezdte meg a mérkőzést, köztük sok saját nevelésűvel, több támadójátékost is bevetve. Az első 10 percben mindkét csapat előtt kisebb lehetőségek adódtak, ám igazi gólhelyzetet egyik fél sem tudott kialakítani. Aztán a 11. percben könnyen megszerezhetünk volna a vezetést, ám a Tőzsér szabadrúgása után lecsorgó labdát Takács nem tudta már kapura irányítani. Két perccel később Sankovic szintén egy lecsorgó labdát lőhetett kapura, ám sokat tévedett. Csendesebb időszak után újra nagy helyzetben a DVSC, Barna nagyszerűen tekert középre, Könyves menetrend szerint érkezett is, ám négy méterről fölé lőtt. Annak ellenére, hogy több lehetőségünk volt, a 22. percben Nagy Dániel, gyönyörűen tekert a 16-os sarkáról a hosszú felsőbe, Nagy Sándor tehetetlen volt. A 28. percben duplázhatott volna az aktívan játszó Nagy, egy visszagurított labdát lőtt mellé mintegy 16 méterről. A 45. percben Varga Kevin kapott jó labdát a bal szélen, befelé húzott, majd lőtt, ám az újpesti hálóőr magabiztosan védte a lövést. Ez volt gyakorlatilag a félidő zárójelenete, amely játékrész kiegyenlített küzdelmet hozott, egyelőre egy Nagy Dániel villanással volt jobb a hazai gárda.
A második félidőre változtatott Herczeg András és Csőszt hozta be a valóban kevésbé aktív Könyves helyett és – nem valószínű, hogy közvetlenül ennek hatására – mindjárt a 46. percben majdnem gólt szereztünk, Takács fejelt nem sokkal mellé. Néhány perccel később Bódi veszélyeztetett egy oldalról elvégzett szabadrúgásból, majdnem meglepve Pajovicot, aki azonban még bravúrral ki tudta ütni a labdát. Az 58. percben Ferenczi helyett az első légiós a pályán a debreceni csapatban, Calvente. A 60. percben aztán az újpesti kapus majdnem összehozott nekünk egy gólt, ám az általa védőjére rúgott labda nem a kapu felé szállt, Varga pedig már csak az oldalhálót találta el. Hat perccel később hosszú idő után jutott el a hazai csapat a kapunk elé, Burekovic beadását Novothny nem tudta gólra váltani. A mérkőzés további részében igyekeztünk feltörni a szervezett újpesti védelmet, ám nagy helyzetekre már nem futotta, így pont nélkül távoztunk a IV. kerületből annak ellenére, hogy a helyzetek számát tekintve legalább a döntetlent megérdemelte volna a csapat.
Ez a mérkőzés nem sikerült a legjobban, hozzátéve, hogy Újpestre nem győzni fognak járni az ellenfelek. Sajnos az utolsó mérkőzések hagyhatnak hiányérzetet a szurkolókban, akik joggal reménykedhetnek a jobb folytatásban, bebizonyítván, hogy a kezdeti jó széria nem volt véletlen és ez a csapat többre képes, mint az elmúlt mérkőzések eredményei mutatják.
