Tudtuk, hogy nagyon nehéz mérkőzés vár ránk, a Ferencváros ellen nem könnyű játszani. Az első fél órában nagyon erősen kezdtek, beszorítottak minket a kapunk elé. Próbáltunk kiszabadulni a szorításból, de nem tudtuk megtartani a labdát. A védekezésbe is hibák csúsztak, nem mindig helyezkedtünk jól, időnként rosszul vettük át a beinduló embereket. A bekapott gól után azt kértem, toljuk feljebb a védekezésünket, már bátrabban futballoztunk, felvettük a Fradi által diktált tempót. A második félidőben azt játszottuk, amit szünetben megbeszéltünk, próbáltuk megakadályozni, hogy ellenfelünk felépítse támadásait, már a térfelükön letámadtuk őket. Ebben a játékrészben sikerült rákényszeríteni akaratunkat a Ferencvárosra, akik kicsit visszább álltak, őrizve előnyüket, ezt pedig jól használtuk ki. Arra mindenképp figyelnünk kellet, hogy a fővárosiak gyorsan mennek át védekezésből támadásba, fontos volt, ne tudjanak megkontrázni minket, bár egy-két alkalommal ez sikerült nekik, de jól kontrolláltuk ezeket a próbálkozásokat. A játékosok nagyon akartak, becsülettel küzdöttek és az utolsó 10 percben sikerült megfordítanunk az eredményt, ami már önmagában is elismerésre méltó teljesítmény. Arra, ami az utolsó percben történt, nehéz szavakat találni, élete első élvonalbeli mérkőzésén Zsóri káprázatos gólt szerzett. Ilyet ritkán látni futballpályán, ráadásul ez a találat három pontot eredményezett. Érzékeltem, hogy hálóban a labda, de nem tudtam felfogni, hogy is történt pontosan, igazából otthon, visszanézve a mérkőzést tudatosult bennem igazán, milyen fantasztikus találat volt. Káprázatos mozdulattal juttatta a hálóba a labdát, nem is tudom, ezt lehet-e technikailag jobban kivitelezni, szerintem tökéletes volt. Nem kisebbítve Dani érdemeit, a győzelem az egész csapat érdeme, a játékosok, főleg a második félidőben jó teljesítményt nyújtottak. Óriási élmény volt ott lenni, átélni a szurkolók által teremtett fantasztikus hangulatot, érezni, ahogy szinte felrobbant a stadion a győztes gól után. Jó volt látni és hallani, hogy minden DVSC szurkoló boldogan és elégedetten ment haza.
Következő héten két mérkőzés és sok utazás vár ránk, kedden Magyar Kupa találkozón Ajkán lépünk pályára, természetesen a továbbjutás a célunk a két összecsapás után, de ez nem lesz egyszerű, ezt az MTK példája is bizonyítja. Az a Schindler Szabolcs a vezetőedző, aki tavaly a Dorog szakmai munkáját irányította és eléggé megnehezítették a dolgunkat. Szombaton pedig a Paks ellen szeretnénk jó eredményt elérni. Bízok abban, a sérültjeink, akik még külön készülnek, minél hamarabb felépülnek és a csapat rendelkezésére fognak állni.
