Karácsonyi előjáték Bogláron: élvezet nélkül

Nagyon várhatták már a karácsonyt Kácsorék, mert szombaton délután egész máshol járt a gondolatuk a NEKA ellen vívott bajnoki mérkőzésen. Pedig az akadémista lányok semmi különöset nem mutattak. Illetve annyit igen, hogy akartak, hajtottak, csúsztak-másztak a képességeik felső határán űzték a vendégeket.

0

320234354_3423560551196613_5635397442590529731_n-300x171 Karácsonyi előjáték Bogláron: élvezet nélkülFotó: DVSC kézilabda/Facebook

A Loki hölgyeinél nem láttunk hasonló mentalitást, az adottságokban jól mérhető különbség a debreceniek javára kiegyenlítődött. Úgy tűnik hetek óta nincs a legjobb formában a gárda, pedig a nagy menetelés elkezdődött. Tény, ezen a meccsen csak a rutin miatt gyűjtötte be a két pontot a piros-fehér hölgy koszorú.

Álmosan indult. Ennek több oka is volt: nyirkos, ködös Balaton, hosszú utazás, egye meg a fene az egészet, menjünk már haza, minek vetkőztem le? Ezek a magvas észrevételek jöttek le a pályáról az első tíz percben. Felváltva estek a gólok, olyan, na lövök egyet, hátha bemegy aspektusból eresztette el a labdát mindkét egylet. A tizenkettedik percben egy kicsit meglódultak a hazaiak.  Elmentek hárommal, 7-4-et jelzett a nagy óra. Nem volt nehéz, mert a Loki űzte, hajtotta a labdát, csak nem nagyon találkozott vele. Gabriel kapus még inkább keresgélte a randevút a játékszerrel.

Ekkor kért időt Szilágyi mester. Valamit mondhatott, mert hirtelen jött két találat, máris 7 : 6 lett, de még mindig nem ide. A nyitott védekezés meglepte Planétáékat, az átlövőket sem sikerült semlegesíteni. Gyors indításokról nem is lehetett beszélni, ezt az utóbbi időben úgy tűnik elfeledték a lányok. Más kérdés az, hogy a z előbbi variációs támadáshoz jó kapus teljesítmény is illenék. Felváltva nyúltak a hálóba a cerberusok, a szünetre döntetlennel, 13-13-as állással mentek “ivó szünetre” a csapatok.

A rettegés időszaka következett a pihenő utáni bírói sípszót követően. Az eddigi fordulókban ugyanis a második harminc percekben zuhant össze a Debrecen. Most csak azért nem ez történt, mert a NEKA képtelen volt felgyorsítani a játékot. Aztán a 47. perc tájékán fáradni kezdett az ellenfél. Pedig több sanszot is kínáltunk nekik: eladott labdákkal, kihagyott büntetőkkel próbáltuk kihozni őket a gödörből. Ez sem használt. Tíz minutummal a vége előtt 22-19 volt ide, amit már tartani tudtak a lányok. Szilágyi Zoltán az utolsó hat percben kétszer is időt kért, de nem talált partnerre a mondandója. Végül nyögvenyelősen, nagyon közömbösen, Töpfner kihagyott, időn túli büntetőjét követően 27-23-as DVSC – Schaeffler győzelem született. A meccs egyetlen pozitívuma: idegenben begyűjtöttük a két pontot.

Fogjuk fel az egészet egy felkészülési, barátságos hatvan percnek, a Győr elleni, harmincadikai rangadóra.

Ebben az esetben már nem is morgolódom.

Női kézilabda NB I

NEKA – DVSC Schaeffler: 23-27 (13-13)

W.Gy.