Az előjelek nem voltak kedvezőek; György József legénysége mindössze 13 mezőnyjátékossal érkezett meg a találkozó helyszínére és a benevezettek közül sem volt mindenki teljesen egészséges.
Az 1. harmadban többet támadott, fölényben hokizott a hazai együttes, de a játékrész közepéig nem tudtak betalálni. 06.43-kor Kaskötőt állították ki, ezt a hátrányt azonban sikerült kivédekezni. A 9. percben aztán Bartókot is leküldték, az előnyben játszó hazaiak pedig Fischer távoli lövésével megszerezték a vezetést. A 16. percben Brodnik kapott 2+10 percet palánkra lökésért, de néhány másodperccel később Kaskötőre is ráfújtak egy szabálytalanságot, odalett az előny.
A 2. harmadban szinte végig védekeztek a mieink, a Salzburg játszott fölényben, de nekünk is voltak jó támadásaink. A játékvezetők szórták a kiállításokat mindkét oldalon, emiatt kevés volt a folyamatos játék. Minden nehézség ellenére 30.43-nál Ivanov kontrájából sikerült kiegyenlíteni.
A 3. játékrészben tovább rohamozott a hazai csapat, a mieink elszántan védekeztek. Az is nehezítette a dolgukat, hogy játékvezetők bizonyos időszakokban eléggé könnyű síppal fújták be a debreceni büntetéseket. A 41. percben Szabó Kornél, a következőben Bartók jutott a kiállítás sorsára, a hazaiak Mackner révén értékesítették a dupla fórt. 47.50-nél ismét kiegyenlítettünk, Ivanov újra megvillant és gólra váltotta Szabó Kornél átadását. A harmad második felében egyre fáradtabban mozgott a debreceni legénység, végül az 54. percben Fischer gólja eldöntötte a mérkőzést. 58.43-nál a debreceni szakvezető lehívta a kapusát a jégről, az emberelőnyben sikerült is két jó helyzetet kidolgoznunk, de ezeket nem tudtuk kihasználni.
A betegségektől, sérülésektől megtizedelt vendégcsapat keményen küzdött és tartotta a salzburgi együttest, amíg a játékosok bírták erővel. A mérkőzés végéig hajtottak, megtettek minden tőlük telhetőt, amiért elismerés illeti őket.
György József: „Az első harmadban a hazaiak nagy fölényben játszottak, keményen letámadtak, a játékrész java részét védekezéssel töltöttük. A 10. percben, emberhátrányos szituációban egy kékről elengedett lövésből a kapusunk nem látott semmit, ezzel 1-0-ra vezettek. A gól után mi is kezdtünk ébredezni, de nem éreztem a tempót a srácokban, nemigen tudtunk szervezetten támadásokat vezetni.
A második harmadban nagyon töredezett volt a játék. Kaptunk két emberelőnyt is, de amikor a befejezéshez értünk, egy-egy banális technikai hiba csúszott a gépezetbe. A 30. percben 2 az 1 elleni kontrát követően Ivanov lőtte ki a rövid felsőt, amivel ki tudtunk egyenlíteni. Ebben a játékrészben már érezni lehetett, hogy a 4 hátvéd kevés lesz a mérkőzés végéig, de a salzburgi lövések rendre elhaltak Belomoev védésein.
A harmadik harmadban kettős emberhátrányba kerültünk, amit nem tudtunk kivédekezni, de még sikerült válaszolni; Szabó Kornél kitűnően ugratta ki Ivanovot, aki nem hibázott. Nem sokkal a harmad vége előtt egy rossz cserét kihasználva a Salzburg megszerezte a győztes gólt. A hátralévő időben 1 perc 20 másodpercig 6 az 5 ellen támadtunk, volt két szép kijátszott helyzetünk is, de ezek kimaradtak.
Nagyon nagyot küzdöttünk, de sajnos ezen a szinten nem lehet négy hátvéddel mérkőzést nyerni. A játékvezetői felfogás sem könnyítette meg a dolgunkat; eléggé könnyedén adták a hazaiaknak a dupla fórokat, a 48. percben pedig a korongot megszerző Belomoevet támadták, mégis ő kapott 2 percet játékkésleltetésért. Szeretném kiemelni a hátvédek munkáját, akik végig fáradságot nem ismerve küzdöttek, de a 2 és fél sor támadó is kiemelkedő teljesítményt nyújtott. Belomoev 35 lövést védett, komoly támogatást nyújtott a csapatnak.”
EC Red Bull Salzburg – Debreceni HK 3-2 (1-0, 0-1, 2-1)
Gólszerzők: Ivanov(2)
