Fotó: DVSC Kézilabda Facebook
Köstner mester már a kezdésnél megkeverte a kártyákat, hiszen héten betegséggel küzdő Bulath és Kovács Anna helyett Vámost és Karnikot jelölte a kezdőcsapatba. Nagyon idegesen kezdték a lányok a találkozót, amelynek keretében támadásban hibák széles palettáját mutatott be a gárda: rontott átlövés és ziccer, kihagyott hétméteres. Nem csoda, hogy 3-0-ra megléptek a fővárosiak, akik viszont – látszatra – játszi könnyedséggel szerezték találataikat. Az első vendéggól a 4. percben született meg Vámos Petra révén. A folytatásban sem találta a mérkőzés fonalát a Loki, pedig a 6. (!) percben Köstner Vilmos időt is kért. Már ebben a periódusban látszott, hogy nem a védekezéseké lesz a főszerep ezen a mérkőzésen, Dávid-Azari góljával immáron 7-5 állt az eredményjelzőn, sajnos nem ide. Ekkor a hálóőrök percei következtek, Suba és Triffa is több védést mutatott be, előbbi szinte megbabonázta a mérkőzés első periódusában a mieinket. Főként távoli zónákból kaptuk a gólokat, amelyet sem a megfelelő mélységi kilépésekkel, vagy sánctevékenységgel, illetve kapusteljesítménnyel nem tudtunk hatástalanítani. Támadásban Vámos gyors ritmusváltásai és a csereként beálló Karsten egy-egy ügyes megmozdulása vezetett eredményre, azonban a hazaiak mindig egy-két góllal a Lokomotív előtt jártak. A 25. percben, miután eredményes volt két debreceni nevelkedő játékos, Dakos Noémi és Pál Tamara is, Köstner Vilmos újfent az időkérés eszközéhez folyamodott. Kétgólos hátrányból döntetlenre zárkóztunk fel, ám a vezetést nem sikerült megszerezni, köszönhetően annak is, hogy ebben a játékrészben mind a három, részünkre megítélt büntetőt kihagytuk… Az első félidőt szintén jól jellemző mozzanat az utolsó másodpercekben esett Gerháth gól, amelynek köszönhetően 15-13-at mutatott az eredményjelző a legendás Elektromos csarnokban.
Minden debreceni sokkal jobb folytatást várt a második félidőre, amelyet akár meg is alapozhatott volna a 32. percben Malovic végleges kizárása, a montenegrói átlövő Kovács Annát könyökölte le. A kiállított játékos honfitársa, Despotovic viszont magához ragadt a kezdeményezést, hiszen a játékrész első öt vendégtalálatából négyet ő szerzett. A 37. percben aztán megtörtént a „csoda”, megszületett az első gól hétméteresből, sajnos nekünk ez a „bravúr” nem sikerült az egész mérkőzés során. Fej-fej mellett haladt a két csapat, mintha csak lövőedzést vezényelne a két mester, félig passzív védőkkel… A 41. percben Bulath szabálytalankodott hétméterest érően, ám ami a nagyobb baj, hogy ezzel begyűjtötte harmadik kétperces büntetését, így ő is már csak a lelátóról nézhette társai játékát. A második félidő ezen szakaszában a támadásaink nagyon hatékonyak voltak, és több pozícióból sikerült eredményesnek lenni. A védekezés, illetve a kapusteljesítmény kritikája pedig a 44. percben bekövetkezett kapuscsere volt, amely után harmadik időkérési lehetőségét is elhasználta a mérkőzés alatt nagyon feszült debreceni edző. Ennek hatására mintha kissé stabilabb DVSC-t láthattunk volna a pályán, a támadásaink továbbra is „ültek”, a védekezés viszont sokkal agresszívabb lett, nem hagyva teret az MTK nehézbombázóinak. Egyenlítettünk a 48. percben, sőt még a hazaiak sem tudtak betalálni, ám valahogy ezen a mérkőzésen sehogy sem tudtuk a magunk javára billenteni azt a bizonyos mérleget. Golovin mester pedig nagyon jó érzékkel kért időt, hiszen érezte, hogy ez egy kritikus időszak csapata számára. A kézilabda alapjait Debrecenben elsajátító Pál Tamara pedig nagyszerű hajrát produkált, amelyet egy kiválóan kivitelezett, ütemtelenül, talajról elvégzett átlövéssel nyitott meg. Kovács Anna szerzett egymás után két debreceni gólt és ekkor már világossá vált, hogy a véghajrában dől el a két pont sorsa. Sajnos ekkor többször is belehibáztunk a támadásokba, míg a hazaiak szinte futószalagon termelték a gólokat főként Pál Tamara és Tóth Eszter jóvoltából. Az 58. percben még a mérkőzésen leginkább kiemelendő Despotovic megrázta magát és egy hatalmas átlövéssel jelezte pontszerzési szándékainkat. Hiába az egyébként a szezon során már megszokott jó támadójáték – még ha ezen a napon talán több hibát is vétettek ebben a játékelemben a lányok – a védekezés „ürességét” nagyon jól kihasználta a végig motiváltan és sikerre éhesen küzdő, jó erőkből álló fővárosi kék-fehér gárda. Az utolsó percekben sajnos még hozzátett a vezetéséhez a hazai csapat, így végül 36-33-ra nyerte meg a összecsapást.
Fájdalmas pofont kapott mumusától a DVSC, amely ezzel nem kis meglepetésre az MTK ellen vesztette el veretlenségét. Ezen a találkozón sajnos nem az a Loki volt látható, amely a szezon során oly sok meglepetést okozott, és ezt a rutinos játékosokat és fiatal tehetségeket egyaránt felmutató Golovin-alakulat ki is használt. Az már az elmúlt mérkőzéseken is látszott, hogy a szezon eleji bravúros teljesítmény után kisebb visszaesés tapasztalható és várhatóan ez a két pont nagyon fog hiányozni a szezon végén!
Folytatás egy hét múlva a Mosonmagyaróvár ellen, ahol a javítani kell a mai teljesítményt!
Hajrá Loki!
MTK-BUDAPEST–DVSC SCHAEFFLER: 36–33 (15–13)
MTK: SUBA – DÁVID-AZARI 4, Dakos 2,, Szabados G., SZÖLLŐSI-ZÁCSIK 7, TÓTH E. 6, Sallai N. 2
Csere: GYŐRI (kapus), Malovics 1 PÁL T. 7 (3), Juhász E., Gerháth 3, MIHÁLYFFY 4, Ferenczi P.
Edző: Golovin Vlagyimir
DVSC SCHAEFFLER: Triffa – Varsányi, Karnik Sz. 1, Vámos P. 4, Tóvizi, DESZPOTOVICS 8, VANTARA-KELEMEN 5
Csere: Szabó D. (kapus), Kovács Anna 6, Bordás 2, Bulath 2, Szabó P., Karsten 3, Arany R. 2
Edző: Köstner Vilmos
Rádin Márkó
