Fotó: DHK
Mikor tudtad meg, hogy ott lehetsz a január elején kezdődő világbajnokságon?
December vége felé értesítettek, aminek természetesen nagyon örültem, annál is inkább, mivel nem igazán számítottam rá, csak álmodoztam, hogy jaj, de jó lenne… Debrecenből én vagyok az első lány, aki meghívást kapott egy jégkorong válogatott keretbe.
A környezetedben hogyan fogadták a beválogatásod hírét?
A szüleim izgalomba jöttek, ugyanakkor nagyon örültek, hogy elvisznek egy ilyen rangos tornára. Akkor éppen felvételi felkészülési időszakban voltunk, el kellett dönteni, mi a fontos. Végül is jól döntöttünk, ott voltam a vb-n, és a felvételim is jól sikerült. A csapattársak és az edzőim is gratuláltak, Szilárd (Prakab Szilárd – szer.) egy mérkőzés előtti megbeszélésen jelentette be, nagyon büszke voltam és még a meccset is megnyertük.
Hogyan alakult a vb előtti felkészülés és milyen környezet várt titeket a helyszínen?
Érden rendeztek négy napos összetartást, a második napon történt az utolsó keretszűkítés, amelyen szerencsére benn maradtam. Karácsonyra és Szilveszterre kaptunk 1-2 napos pihenőt, de január 1-én már indultunk is, így számomra a Szilveszter is leginkább a pakolgatásról szólt. Repülővel mentünk Münchenbe, aztán autóbusszal indultunk tovább Füssen felé. A szállodánk nagyon szép és kényelmes volt, jól éreztük magunkat. Egy szállodában két csapatot helyeztek el, mi az olaszokkal laktunk együtt. Mivel a szállás a jégcsarnok közelében volt, leginkább gyalogosan közlekedtünk.
Miből állt a napi programotok a vb idején?
Este érkeztünk meg és másnap már délelőtt-délután edzettünk. Másnap elkezdődött a világbajnokság; tisztában voltam azzal, hogy 3. számú kapusként nem fogok öltözni, de ez nem volt gond, így is rengeteg új tapasztalatra tudtam szert tenni. A meccseket a lelátóról néztem, de a szünetek idején bementem az öltözőbe és részt vettem az edzői megbeszéléseken. Nagyon összetartó volt a csapat, és remek a hangulat, én is benne voltam minden programban, még úgy is, hogy nem játszottam.
Milyen benyomásokat szereztél a vb meccsekről?
A torna egésze tetszett, nagy örömmel tapasztaltuk, hogy nemcsak a németek meccseire jönnek ki, mindegyik találkozón sok néző volt jelen. A helyi magyar közösség is mobilizálta magát, sokan szurkoltak nekünk, pedig néha kiderült, hogy az illető először lát jégkorong mérkőzést.
Mit szóltál a csapattársak szép teljesítményéhez?
Számítottam arra, hogy bronzérmesek leszünk, bár titokban reménykedtem abban is, hogy feljutunk. Az összes mérkőzésünket végigizgultam, szurkoltam a lányoknak és együtt örültünk a bronzéremnek. Talán a legfontosabb szakmai tapasztalatom az volt, hogy láttam, milyen szinten kell koncentrálni, még akkor is, ha kevesebb jégidőt kapunk.
A gyermekkori nagy álmod tehát valóra vált, de milyen terveid vannak a jövőre nézve
Szeretnék még a saját korosztályomban (U 16) játszani, és ha van rá lehetőség, az ifiben is. Bízom abban, hogy rövidesen létrejön Debrecenben egy olyan szintű korosztályos lánycsapat, amelyikhez csatlakozni tudok. És szeretnék a következő U18-as vb-n jégre is lépni a magyar válogatottban.
