Három a magyar igazság!

Ugyan három férfi öklözőnk sérülés miatt nem vállalta az elődöntős részvételt, a többiek kitettek magukért a Bocskai Emlékverseny negyedik napján: Nagy Tímea, Gálos Roland és Kovács Richárd is nagyszerű győzelmet aratott, így holnap este mindhárman aranyéremért küzdhetnek az Oláh Gábor utcai Sportcsarnokban.

0

84719520_2685721568317630_1269886172885155840_o-300x191 Három a magyar igazság!

„Az elvárásokat felülmúlva teljesítettünk, hiszen a győzelmekhez minden öklözőnktől szükség volt egy kis extrára, míg a vesztes magyarok szinte valamennyien kevéssel maradtak alul.”

A fenti idézet Balzsay Károlytól, a magyar férfi ökölvívó-válogatott szövetségi kapitányától származik, aki nem lehetett elégedetlen a 64. Bocskai István Emlékverseny szerdai versenynapját követően: csapatából öt versenyző is megélte a csütörtöki versenynapot, de a hölgyek mezőnyében is találtunk két magyar elődöntőst.

Merthogy csütörtökön már a rangos viadal elődöntőit rendezték az Oláh Gábor utcai Sportcsarnokban, s ezúttal is a gyengébbik nemé volt az elsőség, nyitányként a női 51 kilogrammosok léptek szorítóba. Ebben a súlycsoportban Tarnóczy Tamara jutott a negyeddöntőbe, ám az Európa-bajnok Szvetlana Szolujanova már leküzdhetetlen akadálynak bizonyult, így a legjobb négy között nem láthattunk magyar öklözőt. Az említett orosz kiválóság egyébiránt az elődöntőben is parádésan bokszolt, egyhangú pontozással elsöpörte a szerb Radovanovicsot, míg a másik ágon az indiai Jyoti jutott a fináléba. Egy súlycsoporttal feljebb, 57 kilogrammban Szűcs Szabináért szoríthattunk, aki szerdán kiélezett csatában gyűrte le a dán Mortensent, ezúttal pedig a világbajnoki ezüstérmes Liudmila Vorontsovával nézett farkasszemet. A magyar öklöző a mérkőzés jelentős részében védekezni kényszerült, míg orosz riválisa elsősorban jobbegyeneseire alapozva igyekezett megtörni a vecsési kiválóság ellenállását. A bírák egyhangú pontozással Vorontsovát hozták ki győztesnek, aki a döntőben az indiai Manisha ellen lép majd kötelek közé.

A nehezebb súlycsoportok közül 75 kilogrammban volt érdekelt magyar versenyző, de előtte még könnyű- és váltósúlyban is rendeztek mérkőzéseket. A 60 kilogrammosok között a Vb-bronzérmes Ekaterina Dynnik lépett elő első számú favorittá, miután színvonalas mérkőzésen, megosztott pontozással felülmúlta az olasz Nicolit, míg 69 kilogrammban rendkívül parázs elődöntőket láthattunk, melyek végén a finn Gustafsson, valamint a török Busenaz örülhetett. A női versenyprogram zárásaként pedig elérkeztünk a debreceni kötődésű Nagy Tímea elődöntőjéhez, aki a kazah Marina Volnovával került össze. A szokatlanul sok belharcot hozó csörte során Vb-bronzérmes kiválóságunk végig fegyelmezetten, koncentráltan küzdött, ez pedig döntőbe jutást eredményezett! A rutinos magyar versenyző ellenfele az orosz Magomedalieva lesz a péntek kora esti döntőben.

„Olimpiai bronzérmes öklöző ellen léptem ringbe, így nagyon nehéz mérkőzésre készültem, azonban a szerdai sikerrel lekerült a vállamról a teher, így kevésbé izgultam – értékelt a debreceni bokszoló. – Külön pikantériát biztosított az összecsapásnak, hogy mindketten édesanyaként léptünk ringbe, szerencsére ezúttal nekem jött ki jobban a lépés. Férjem és edzőm, Salánki László arra biztatott, hogy ne menjek bele az adok-kapokba, s bár nem sikerült teljes mértékben betartanom a megbeszélteket, örülök a döntőbe jutásnak.”

A férfi 52 kilogrammosok versenye rögtön egy valódi csemegével indult, ugyanis az orosz-indiai párharc mindig annak számít ökölvívásban: ezúttal az utóbbiak kiválósága, Lalitha búcsúztatta Dimitrii Dvalit. Ennél azonban sokkal fontosabb volt számunkra a viadal során parádésan teljesítő Gálos Roland mérkőzése, aki 57 kilogrammban, az indiai Sachin ellen lépett szorítóba. Kiegyenlített összecsapást láthattunk, ahol inkább a küzdelem dominált, mint a látványos találatok, ám Gálos kevesebbet hibázott ellenfelénél, s jól védte az egyeneseket, így megosztott pontozással legyőzte az indiait, így második magyarként bejutott a fináléba.

„Pipa vagyok, mert nem mindig fogadta meg a tanácsaim, de egy ilyen érett ökölvívás után nem lehetek elégedetlen – mondta nevetve Erdei Zsolt, aki a ring mellől heves gesztikulációval biztatta a magyar fiút. – Mindig óriási fegyvertény egy indiai versenyzőt felülmúlni, s bár ezúttal szorosabb küzdelemben sikerült nyernie Rolandnak, mint tegnap a botswanai ellen, a legfontosabb a győzelem és a fejlődés ténye. Hihetetlenül erős a mezőny, de mindenképpen szeretnénk, ha lenne magyar győztes az idei emlékversenyen, sajnálatos, hogy a sérülések miatt erre hárommal kevesebb honfitársunknak lesz esélye.”

A „Madár” becenévre hallgató sportvezető által említett három bunyós, Fodor Milán (63 kg), Harcsa Zoltán (75 kg), és Hámori Ádám (91 kg) ugyan kivívta az elődöntőbe jutást, kisebb sérülések, valamint az olimpiai selejtező közelségéből fakadó elővigyázatosság miatt mégsem léphetett ringbe. Fodor váll-, Harcsa könyökfájdalmakra panaszkodott, míg Hámorinak a szerdai negyeddöntőben felszakadt a szemöldöke, így nem vállalta a küzdelmet. Kovács Richárdnak viszont szurkolhattunk, aki könnyűsúlyban bombaerős ellenféllel találta szemben magát, hiszen az olimpiai ezüstérmes Sofiane Oumiha várt a közönség kedvencére. Ismét egy rendkívül kiegyenlített csörtét láthattunk, melyet Kovács igyekezett nyomást gyakorolni az esélyesebb franciára, s bár a harmadik menetre elfáradt a magyar fiú, aktivitása elegendő volt a bravúrgyőzelemhez.

„Minden mérkőzésre úgy vonulok ki, hogy csak a győzelem elfogadható, s ez nem volt másképp ezúttal sem, nem riadtam meg az ellenfelemtől – értékelt a ringből kilépve a harmadik magyar finalista. – Színvonalas mérkőzésen nyújtottam jó teljesítményt, de nem dőlhetek hátra, hiszen a döntőben egy másik nagy esélyessel, a fehérorosz Asanauval találkozom majd.”

A hátralévő programban már nem láthattunk magyar indulót, ám így is rendeztek izgalmas összecsapásokat: a nap zárásaként például rendkívül színvonalas mérkőzést vívott egymással a horvát Milun és a kazah Toibay, a sok találatot hozó csata végén előbbi örülhetett. A csütörtöki eredmények láttán pedig a lelátókat csordultig megtöltő magyar közönségnek sem volt oka a csalódottságra, hiszen a négy ringbe lépő honfitársunk közül három holnap is megmutathatja tudását, s amennyiben az elődöntőben látott formát át tudják menteni a fináléra, könnyen előfordulhat, hogy Erkel Ferenc szívmelengető dallamai is felcsendülnek majd az Oláh Gábor utcában.

P.G.