Fotó: DHK
A mieink 3 pont előnnyel vágtak neki a találkozónak, ami különösen keménynek ígérkezett, mivel a fehérváriak visszavágni készültek a tőlünk elszenvedett szerdai vereségért. A szándék egyértelműen tükröződött a fehérváriak összeállításában; visszatértek az ERSTE Liga negyeddöntőben szerepelt játékosok, így csaknem négy teljes sorral léptek a jégre a mieink három sorával szemben.
A debreceni srácok éles, határozott hokival indították a mérkőzést; már az első támadásunk során felálltunk, 3-4 jó lövéssel veszélyeztettük Usnik Val kapuját. A mieink magabiztosan szűrték meg a vendégek támadásait, akik az első percekben nem tudtak igazán veszélyes helyzeteket kialakítani. Jó volt az iram, izgalmas, élvezetes játékot produkáltak a csapatok. A 11. percben Roczanov ült le 2 percre, az előnyt azonban nem tudtuk gólra váltani. A 12. percben Kriukov-ot nyaktájékon találta el egy nagy lövés, az orosz légiós nehezen tápászkodott fel a jégről, de folytatni tudta a találkozót. A harmad hátralévő részében oda-vissza hullámzott a mérkőzés, a mieink játszottak fölényben, de hiába volt a 12-6-os kapura lövési mutató, nem tudtunk betalálni.
A 2. játékrész eleje továbbra is jó iramú, váltakozó játékkal telt el. 23.53-nál megszereztük a vezetést; kisebb tumultus alakult ki a vendégek kapuja előtt, Takács lövése kipattant, Bartók András okosan vette ki a pakkot, majd a hálóba emelte. Kicsit zavarba jöttek az akadémisták, de ez csak másodpercekig tartott, utána komolyan a gázra léptek. A 7. percben Antek két közeli-, majd egy takarásból leadott lövést hatástalanított. Egyre fokozódott a fehérváriak nyomása, Anteknek egyre több volt a dolga, a mieink kapkodtak, nem tudtak olyan hatékonyan építkezni, mint az első harmadban. A 32. perc elején Borbát kapott kisbüntetést, a fórt pedig gyorsan kihasználta az ellenfél; 32.30-nál Kovács Alex átadásából az üresen hagyott Fekete talált be. A 13. percben Bartók András szép cselekkel verekedte be magát a fehérváriak kapuja elé, de a befejezésre már nem maradt ereje. Az etap középső harmadát végigtámadta vendégcsapat, a 35. perc táján tudtunk csak kijönni a nyomás alól. A 39. percben Bartók Andrást küldték ki gáncsolásért, előtte azonban az akadémisták részéről is szabálytalanság történt, ami észrevétlen maradt. A harmadban jobban játszott a Fehérvár, a mieinkre igencsak ráfért a szünet.
A 3. harmad elején még feljebb kapcsoltak a vendégek, nagy volt a nyomás rajtunk, emiatt többször is hibáztunk a védekezésben és nem tudtuk elől tartani a korongot. Az ötödik perc táján kezdünk feljebb kapaszkodni, de a támadásaink nem voltak eléggé szervezettek, a rögtönzések domináltak. Akadtak persze ügyes villanásaink, a 13. perc táján Kozma kiváló átadását Ivanov a kapuvasra lőtte. Az 56. percben Antek kapuja előtt pattogott a korong, nem tudtunk felszabadítani, Vas pedig üresből vezetéshez juttatta a fehérváriakat. A vendégcsapat nem állt vissza, továbbra is agresszív, kemény játékot produkáltak. A mieink természetesen küzdöttek az egyenlítő gólért, de nem tudtuk tartósan nyomás alá helyezni az ellenfelet. 58.40-nél Kaskötőre ráfújtak egy két percest fogásért, Nagy Zalán nem értett egyet a történtekkel, ő is a büntetőpadra került. A hazai szakvezető időt kért, de azon nem tudott változtatni, hogy 3 az 5 ellen folytatódott a találkozó. Fél perccel a mérkőzés vége előtt Rétfalvi talált be éles szögből és beállította a végeredményt.
A rangadó első 24 percében kiválóan hokiztak a mieink, ám csak egy gólt tudtunk szerezni, a kimaradt lehetőségeket pedig ezen a szinten már egészen biztosan büntetik. Az akadémisták a meccs kétharmad részében jobban játszottak, agresszív letámadásokkal elvették a területet a mieink elől, akik így nem tudtak hatékonyan építkezni, támadásokat vezetni. A jövő szerdán elkezdődnek a negyeddöntők, jó lenne, ha másodikként választhatnánk ellenfelet. Ehhez vasárnap még le kell győznünk a Vasast és további feltétel, hogy az utolsó középszakasz meccsen (MAC-Ifj. Ocskay Gábor JA) számunkra kedvező végeredmény szülessen.
Debreceni HK – Ifj. Ocskay Gábor JA 1-3 (0-0, 1-1, 0-2)
Gólszerzők: Bartók A., illetve Fekete, Vas és Rétfalvi
