DHK U18: Megvalósították a csodát az ifik

A Debreceni Hoki Klub U18-as együttese két mérkőzésen lépett pályára, Máthé Csaba tanítványai előbb hozták a kötelezőt, majd erősen tartalékosan bravúrt hajtottak végre a Jegesmedvék ellen.

0

82953697_2484609248448000_6369337582576205824_o-300x200 DHK U18: Megvalósították a csodát az ifikFotó: DHK

Debreceni emberhátránnyal indult az 1. harmad, de a magabiztosan védekeztük ki Aranyos Attila kiállítását. A 4. percben a hazaiak létszáma is megfogyatkozott, a lehetőséget Fehér Ádám váltotta gólra. Szűk másfél perccel később Aranyos Attila gólpassz után gólt jegyzett, kezdtünk elhúzni a jászberényiektől. Ezután egy kihagyott emberelőny következett, majd Kovács Kristóf és Domán Péter is feliratkozott a gólszerzők közé. A harmad utolsó percében Fehér Ádám ismét beköszönt, így öt gólos előnnyel vonulhattunk pihenőre.

A 2. játékrészben folytatódott a vendégfölény, ami gólokban is megmutatkozott. 21.38-nál Gönczi Gergő büntetett egy áthúzódó kiállítást, röviddel később Révész Levente folytatta a gólgyártást. Az etap első felében kétszer is emberhátrányba kerültünk, az ellenfél azonban nem tudott közelebb jönni. 31.58-nál Domán Péter, majd a harmad végén Fehér Ádám növelte találatainak számát.

A 3. harmad újoncavatással kezdődött, 40.00-nál Gergely Hunor állt be a mieink kapujába. A 45. percben Kovács Kristóf két számjegyűre növelte a debreceni gólok sorát, majd Vadkerti révén a hazaiak is betaláltak. 48.18-nál Bíró-Dobi Benedek váltott villámgyorsan gólra egy emberfórt, az 54. percben Révész Levente már a tizenkettedik találatunkat szerezte. A nagy előny birtokában az utolsó pár percben már nem koncentráltak olyan keményen a srácok, a házigazdák pedig 2 góllal kozmetikáztak egy keveset az eredményen.

A mieink nem csupán a játékerő és a sebesség tekintetében múlták felül az ellenfelet, szemre is élvezetes hokit produkáltak és a játék minden elemében túlszárnyalták a hazai együttest. Összesen hét játékosunk szerzett gólt, a kapunkban Végh Dániel hiba nélkül teljesített az első két harmadban.

Lehel HC – Debreceni HK 3-12 (0-5, 0-4, 3-3)
Gólszerzők:
 Vadkerti, Sánta és Sári, illetve Fehér Á.(4), Kovács Kr.(2), Révész L.(2), Aranyos, Domán, Gönczi és Bíró-Dobi

Máthé Csaba: A Lehel otthonában tisztában voltunk azzal, hogy gyorsabb csapat vagyunk, mint az ellenfél és ezt az első perctől sikerült is érvényesíteni. Túl sok izgalmat nem hozott a találkozó, viszont örvendetes volt, hogy a serdülő játékosaink remek összjátékok révén szebbnél szebb gólokat tudtak szereztek. A kapuban újoncot is avattunk Gergely Hunor személyében, aki a 3. harmadban kapott szerepet. Öröm volt látni, hogy a csapat komolyan támogatja a fiatal játékosokat.

Az október 8-án délutánra tovább csökkent a hadra fogható keret létszáma, Máthé Csaba összesen 11 mezőnyjátékosra számíthatott. Ugyanakkor az előző napinál jóval erősebb ellenféllel, a DVTK Jegesmedvék csapatával kerültünk szembe. A fő kérdés az volt; bírja-e és meddig bírja erővel két sornyi játkosunk a miskolciak három erős sorával szemben?!

Hasonló gondolatok járhattak a szurkolók eszében is, a lelátóról aggódó tekintetek kísérték a pályára lépő hazai játékosokat. A srácokon azonban az aggódásnak nyomát sem lehetett látni, teljes energiával vetették magukat a küzdelembe. Az első percekben oda-vissza hullámzott a mérkőzés, a mieink kulturált hokit játszottak, a miskolciak nem tudtak föléjük kerekedni. A 6. percben tovább sokasodtak a ráncok a szakvezetők és a szurkolók homlokán; Szeferinkin Philip egy balszerencsés ütközés nyomán súlyosan megsérült, törött csuklóval hagyta el a jeget. Jól tartotta magát a debreceni gárda, a 10. percben Antek Tamás nagyszerűen tisztázott egy veszélyes, 2 az 1 elleni szituációban. 12.41-nél Illés vitte be a korongot a hazai kapu elé és megtalálta a rést a védekezésünkön. A gól nem törte meg a srácokat, akik végignyomták a harmad utolsó 5 percét, de a helyzeteiket nem sikerült kihasználni. Az utolsó percben Nemcsics került a büntetőpadra, az emberfórunk java része áthúzódott a 2. harmadra.

A 2. játékrész elején a vendégek kivédekezték az emberhátrány fennmaradó részét. A 2. percben szólót vittek, de nem tudtak betalálni, a kapuvas velünk volt. A 3. percben a korong bekerült Antek kapujába, a játékvezetők azonban érvénytelenítették a találatot. 31.18-nál Sándor Bencét állítottak ki, a mieink önfeláldozóan védekeztek, Antek Tomi is nagyokat tornázott a kapunkban. A harmad vége ismét a miénk volt, sajnos, kimaradt egy kontra, majd gyors egymásutánban háromszor próbáltuk bevenni Praták kapuját, de vagy a kapus, vagy a blokk volt jó helyen. Az utolsó előtti percben Sándor Bence lépett el szólóban, a miskolci hálóőrt azonban nem tudta átjátszani.

A 3. harmad első percében Sándor Bence kapott 2 percet, de alig több, mint egy perc múltán Illés is kiült, ezzel kiegyenlítődött a létszám. 48.12-nél Révész Csongor került a büntetőpadra, a hátrányt azonban újra csak sikerült kivédekezni. Mind a két kapu előtt kialakult néhány ígéretes helyzet, a hálóőrök azonban kifogástalanul dolgoztak. Egyre fogyott az időnk és ezt érezték a játékosaink is. Az 56. percben Trozsákot állították ki, a srácok pedig kihasználták a lehetőséget; Bartis bevert egy kipattanót, végre sikerült kiegyenlíteni! A mieink tovább támadtak, de a döntő gólt nem sikerült megszerezni, következett az 5 perces hosszabbítás.

A ráadásban okosan, taktikusan hokiztak a hazaiak és bírták erővel is. 63.35-nél Dorogi kapott tíz perces fegyelmit, de ez nem járt létszámhátránnyal. 64.25-nél Antek hatalmasat védett, Máthé Csaba pedig időt kért. Pár másodperccel az 5 perc letelte előtt a miskolciaktól Kisst, a mieink részéről Diószegit állították ki, de ezekkel már nem tudtak mit kezdeni a küzdő felek. A rávezetéseket Ördög Roland kezdte, ügyesen betalált, Antek viszont biztosan fogta a miskolciak büntetőjét. Az ezt következő három rávezetésünkből kettő kimaradt, egyet viszont belőttük, miközben Antek az ellenfél mind a négy próbálkozását hatástalanította!

Óriási volt az öröm a jégen, a csapat eufórikus hangulatban ünnepelt, amihez csatlakoztak a szurkolók, a lelátón izguló csapattársak és a szakvezetők is. A mindig fegyelmezett Máthé Csaba tekintete is bepárásodott egy kicsit, no de mikor, ha nem egy ilyen alkalommal?! A hokiban igencsak ritkák a csodák, de a srácok most véghez vitték!

Debreceni HK – DVTK Jegesmedvék 2-1 bü. (0-1, 0-0, 1-0, 0-0, 1-0)
Gólszerzők:
 Bartis és Ördög, illetve Illés

Máthé Csaba: Ez a mérkőzés teljesen más dimenzióban zajlott, mint a jászberényi találkozó. Nem sok jó kedvező előjel akadt, rengeteg volt a hiányzónk, a serdülő játékosaink a Miskolc otthonában játszottak, így a meccs kezdetén 11+2 játékos állt rendelkezésre. Ráadásul az összecsapás elején Szeferinkin Philip csuklótörést szenvedett. Ami ezután történt, az a csoda kategóriájába tartozik. A megmaradt 10 játékosunk olyan teljesítményt varázsolt elő, amire nem találok szavakat! Egy ilyen meccset egy életre el kell raktározni és a nehéz pillanatokban újra, meg újra lejátszani a fejben, mert a jövőben hatalmas energiát lehet nyerni belőle! Az ilyen találkozók azok, amelyekről mindig is álmodik a játékos; szoros mérkőzés, hosszabbítás, büntetőlövés, a végén nyersz és az öltözőben még van annyi energiád, hogy megcsinálj egy hatalmas csatakiáltást! Utána már nem marad erőd, csak arra, hogy leülj és mondogasd magadban; „Hatalmasan elfáradtam, de megérte!” Azt is jó volt látni, hogy azok, akik most nem játszhattak, komoly energiákkal segítették a jégen lévőket, ettől vagyunk erősek csapatként! Ha ezt a mérkőzést bizonyítvánnyal ismernék el, akkor mindenki megkapná a „Kitűnő” minősítést. Gratulálok a fiúknak!