DHK U21: A jó játék nem párosult eredményességgel

Junior együttesünk szerdán délután Dunaújvárosba látogatott és a kemény diónak ígérkező Acélbikák ellen lépett a jégre. György József tanítványai ezúttal is igen rövid cserepaddal vágtak neki a mérkőzésnek, csupán 12 mezőnyjátékos állt a szakvezető rendelkezésére.

0

83692129_2485819161660342_5659746910114676736_o-300x200 DHK U21: A jó játék nem párosult eredményességgelFotó: DHK

A találkozó első harmadában kiegyenlített játék folyt a pályán. Bár alig történt jegyzőkönyvi esemény, folyamatosan gyűrték egymást a küzdő felek. A 10. percben Lőrincz Szabolcsot állították ki, a hátrányt azonban kivédekezték a mieink. Az egyenlő erők küzdelme végül gól nélküli döntetlennel zárult.

A 2. játékrész elején vezetéshez jutottak a hazaiak; Barna ugrott ki, Lőrincz utolsó emberként szabálytalankodott vele szemben, a játékvezető büntetőlövést ítélt, ezt a sértett értékesítette. 23.24-nél emberelőnybe kerültünk, egy percen belül azonban Borbátot is kihozták, ezzel vége lett az emberelőnyös szituációnak. 24.48-nál a hazaiaktól Pinczést, majd nagyjából egy perccel utóbb Gebeit is leküldték, ismét emberfórba kerültünk. Az előnyben felálltak a mieink és járatták a korongot, de a befejezések sorra kimaradtak. Ahogyan az lenni szokott, a 32. percben egy ellenakcióból Somogyi betalált, már két góllal mentek az újvárosiak.

A 3. harmad elején sikerrel védekeztük ki Kaskötő Levente áthúzódó kiállítását. A 46. percben Benke, majd 49.46-nál Pinczés került a büntetőpadra, az utóbbi játékmegszakításban György József időt kért. Sajnos a gólcsend csak nem akart megtörni, bár az 53. percben Pinczést ismét kihozták a játékvezetők. 54.16-nál Sándor Bence kapott 2 percet, az újvárosiak pedig időt kértek. Az 57. percben még volt egy emberelőnyös lehetősége a mieinknek, de megint kimaradt egy helyzet üres kapura, az ellentámadásból pedig Pinczés gólja eldöntötte a mérkőzés sorsát.

A mérkőzésen fegyelmezetten és nagy akarással hokiztak a debreceni srácok, a játéknak jószerével csak egy elemében maradtak alul, a gólszerzés terén. A mieink számos ígéretes helyzetet dolgoztak ki, betalálni azonban nem tudtak, ennek híján pedig nem lehet pontot, pontokat szerezni.

Dunaújvárosi Acélbikák – Debreceni HK  3-0 (0-0, 2-0, 1-0)
Gólszerzők:
 Barna, Somogyi és Pinczés

György József: Az 1. harmadban fej-fej mellett haladt a két csapat, közel azonos volt a lövések és a kialakított helyzetek száma. Mi nagyon jól tartottuk a helyünket, akadtak ígéretes támadásaink, kivédekeztünk egy emberhátrányt is. A 2. játékrészben egy rossz indításból kontrát kaptunk és Lőrincz csak szabálytalanul tudta megállítani a támadó játékost. Büntetőt ítéltek, amit be is lőtt a hazai csapat. A gól nem törte meg a mieinket, nagyon fegyelmezetten hokiztunk. Ha döcögősen is, de sikerült felállni emberelőnyben, járt a korong, amikor viszont kellett volna egy jó megoldás, egymás után jöttek a megmagyarázhatatlan, gyerekes hibák. A 33. perc elején korongot szereztünk a védekező harmadunkban, ám hatékony megoldás helyett felelőtlen cselezgetés következett, ebből kaptuk a második gólt. Ez volt az a pillanat, amikor eldőlt a mérkőzés, mivel 12 játékossal álltunk fel, így a meccs felénél két gólos előny kellett volna ahhoz, hogy pontokat tudjunk szerezni. Mindezek ellenére a 3. harmadban sikerült nagyon jól birtokolni a korongot, a támadásainkat sokszor csak szabálytalanul tudták megállítani. Három alkalommal kerültünk emberelőnybe, de olyan egyéni hibák csúsztak a korongjáratásba, melyekre nem tudok logikus választ találni. A mérkőzés vége előtt 3,5 perccel elcserélte magát a hazai csapat, megint előnyben játszhattunk, de kihagytuk az üres kaput és a kontrából megkaptuk a harmadik gólt. A kapunkat Antek védte, közel 40 lövést kapott, hozta, amit elvártam tőle, mi 36 lövéssel próbálkoztunk. Nem igazán tudom megmondani, mit lehetett volna másképp csinálni. Ha a helyzeteink felét belőjük, már akkor is 5-6 gólt kellett volna szereznünk, de ezen a meccsen sem volt olyan játékosunk, aki a lehetőségeket ki tudta volna használni. A munkával és a dolgok akarati részével elégedett vagyok, a fiúk végig jól küzdöttek, a játék több elemében is helyt álltunk, de nehéz úgy mérkőzést nyerni, hogy közben kihagyjuk az üres kapus helyzeteket is. A hazai csapat java része a mieinknél egyénileg képzettebb, rutinosabb játékosokból állt, bár ez csapatként nem volt feltűnő. A befejezéseknél a nagyobb rutin döntötte el a mérkőzést.