Fotó: waterpolo.hu
Mint megírtuk, a magyar U17-es férfi vízilabda-válogatott a DVSE kiválóságával, Kis Ferenc Ágostonnal a soraiban bronzérmet szerzett a máltai Európa-bajnokságon. A tehetséges pólós hazatérését követően elsőként a Debreceni Sportéletnek elevenítette fel a kontinensviadal történéseit.
„Nagyon szép emlék marad számomra az Eb, boldog vagyok, hogy sikerült érmet szereznünk – mosolygott a fiatal debreceni vízilabdázó. – Különösen a horvátok elleni negyeddöntőre lehetünk büszkék, végig koncentrált játékkal arattunk hatgólos győzelmet egy jó erőkből álló rivális felett. Az elődöntőben aztán kiélezett mérkőzésen, nagy csatában szenvedtünk vereséget a szerbektől, így mentálisan nem volt könnyű összekapnunk magunkat a spanyolok elleni bronzmeccs előtt. Ez meg is érződött a teljesítményünkön, de a szívünk és az akaratunk vitt előre bennünket, s végül gyengébb játékkal is sikerült megkaparintanunk a hőn áhított érmet. A rendes játékidő döntetlennel zárult, ötméteresek döntöttek, ahol kapusbravúr is kellett ahhoz, hogy felállhassunk a dobogóra.”
Kis Ferenc Ágoston oroszlánrészt vállalt a válogatott sikeréből, s elmondása szerint a jövőben is azért dolgozik majd, hogy lehetőséget kapjon a nemzeti csapatban.
„Amit a szakmai stáb kért tőlem, érzésem szerint sikerült teljesítenem, így elégedett lehetek az Európa-bajnokságon mutatott játékommal. Főként a védekezésből kellett kivennem a részem, támadásban pedig igyekeztem a legjobb tudásom szerint kisegíteni a társakat. Ez volt a második kontinenstornám, s szerencsére kifejezetten emlékezetesre sikerült, egy hosszú felkészülés és a sorozatos meccsterhelés után fáradtan, mégis mosolygósan tértünk haza. Ezért az éremért megérte küzdeni, nagy motivációt ad majd a szürkébb hétköznapokon, amit Máltán elértünk. Bízom benne, hogy a klubomban egyre többet tudok majd a felnőttekkel készülni, fizikálisan készen állok a kihívásra, ám taktikailag még bőven van mit tanulnom. Jövőre ráadásul korosztályos világbajnokságot rendeznek, szeretnék ismét bekerülni a válogatottba, de sokan vagyunk tehetséges fiatalok, így meg kell majd küzdenem a helyemért. Szeretném megköszönni szüleimnek, hogy mindenben támogatnak, mellettem állnak, illetve edzőim áldozatos munkáját, nélkülük most nem tartanék itt.”
P.G.
