Fotó: worldfutball.net
Gondolom sokan jobban örültek volna, ha a Rómát fogadhattuk volna a Nagyerdei Stadionban, de nem kisebb név a Torino sem. A Serie A nagyon erős és kiegyenlített bajnokság, nem könnyű nemzetközi kupaindulást biztosító helyen végezni, bár a Bikák idén „beugróként” indulnak az Európa-ligában. Az olasz foci nincs túlbonyolítva, egyszerű játékot játszanak, megbecsülik a labdát, megpróbálnak minél hamarabb odaérni az ellenfél kapujához. A védelmet és a középpályát jól megszervezik, de a támadójátékuk is erős, gyorsan gondolkoznak a játékosok, gyorsan hoznak döntéseket a kapu előtt. A Torino képes az improvizatív játékra, ehhez jó képességű játékosokkal rendelkeznek, keretükben több olasz válogatott, illetve nagyon jó légiós van. Úgy tudom, leginkább a 3-4-3-as játékrendszert alkalmazzák a mérkőzéseken. Fegyelmezetten, szervezetten, szűken kell védekeznünk ellenük, labdaszerzések után gyors kontrákat vezetni. Biztos, hogy lesznek helyzeteink, törekedni kell a pontos befejezésekre. Az talán előny lehet, még ha minimális is, hogy ellenfelünk később kezdte el a felkészülést, három hete álltak munkába, azt, hogy jelenleg hol tartanak, viszont nem lehet tudni. Az olasz csapatok nem szerepelnek túl fényesen az Európa-ligában, az elmúlt 10 évben egyszer sem kerültek be a döntőbe, én úgy érzem, számukra a bajnokság valamiért fontosabb. Abban viszont biztos vagyok, a Torino mindent meg fog tenni a győzelemért, a legerősebb összeállításukban lépnek pályára csütörtökön. Bár nem mi vagyunk a párharc esélyesei, úgy gondolom, nem lesz nagy különbség a két csapat között, nem fogunk sokgólos vereséget szenvedni, ha lebecsülnek minket, akár még meglepetést is szerezhetünk. Véleményem szerint, a debreceni visszavágón, remélhetőleg telt ház előtt fog eldőlni a továbbjutás.
