Fábián Mária: „lépésről-lépésre haladok előre”

Debrecen egyetlen női súlyemelő magyar bajnoka, pont egy éve kezdett el versenyezni, akkor is Kazincbarcikán lépett dobogóra. A mostani, VIII. Szabó Ferenc Emlékversenyen már 30 kilóval teljesített többet, mint a kezdetekkor, ez pedig komoly előrelépés. Marcsi azon kívül, hogy mindkét fogásnemben és összetettben is megjavította az országos csúcsot, az abszolút bajnoki címet is bezsebelte.

0

73539700_2477465962290460_1694089539976429568_n-300x169 Fábián Mária: „lépésről-lépésre haladok előre”

Vegyes érzéseim voltak a verseny előtt, ugyanis nem éreztem magam felkészültnek, ráadásul a vállam is fájt. Két héttel előtte szólt Zoli (Kecskés Zoltán – szek.), hogy indulni fogok, én meg se néztem, mikor lesz, csak rábólintottam. Nagybajom után szinte csak pihentem, nem végeztem nagysúlyos edzéseket, ezért a felkészülésem eltért a megszokottól. Aggódtam is, fájt a vállam, kétszer mondtam le az indulást, de végül elutaztam Kazincbarcikára. Melegítésnél, mikor megfogtam a rudat, már éreztem, hogy jó lesz, inkább csak a vállam miatt aggódtam. A felkészülés utolsó hetében még a kezdő, 53 kilós fogást sem tudtam kilökni, annyira fájt, de a szakítás után most könnyen ment a lökés.

Végül remekül sikerült a verseny, mindkét fogásnemben és összetettben is új magyar csúcsokat állítottam fel. A 60 kilót is kilöktem, de azt nem adták meg a bírók, mivel kicsit belenyomtam, de ezt is abszolút sikerként értem meg, mert versenyen még soha nem löktem ki ezt a súlyt. Szakításban meg volt az 50 kiló, de egy picit túllendítettem, egy hajszál választott csak el attól, hogy meglegyen, bántott is, hogy nem sikerült. A verseny arra is jó volt, hogy kijött, min kell még javítanom, mert elég sokat hibáztam, a technikám javításán fogok dolgozni az elkövetkező időszakban, de a lényeg, sikerült a 47 és az 57 kiló. Egy 110-es összetettnek természetesen jobban örültem volna, mert bennem van, egyszer ki is fog jönni, de nem vagyok elégedetlen, lépésről-lépésre haladok előre. Egy éve pont Kazincbarcikán léptem először dobogóra versenyen, akkor 74 kilós összetettel zártam, egy év alatt 104-re sikerült feltornázni, amit megfejeltem az abszolút bajnoki címmel.

Most egy kis pihenő következik, regenerálódnom kell, eléggé érzem a vállamat, el is fáradtam, hiszen munka mellett, sokszor késő este edzettem. Kis szünet után folytatom az edzéseket, készülök tovább, azt, hogy versenyen mikor lépek dobogóra, még nem tudom, az valószínű, hogy idén már nem. Szeretnék köszönetet mondani edzőmnek, Kecskéz Zoltánnak és edzőtársaimnak, nagyon sokat segítettek, hogy idáig eljutottam, valamint családomnak a sok támogatásért.