
„Legutóbb talán a nyolcvanas évek végén uralkodott hasonló hangulat a Gázvezeték utcában” – mosolygott mindenki Subija, Tihanyi Sándor, aki a debreceni salakmotorozás aranykorának egyik fő letéteményese volt, s ezúttal is nyeregbe pattant korábbi harcostársával, Adorján Zoltánnal egyetemben. A két korábbi klasszis hangsúlyozta, hogy csupán egy hetet készültek a 45. Debrecen Nagydíjat felvezető bemutatójukra, ám így sem okoztak csalódást a debreceni közönségnek, technikai tudásuk látszólag mit sem kopott a világbajnoki bronzérmük óta eltelt három évtized alatt.

Már a felvezető gálát is sokan látták a helyszínen, a jelen nagyágyúinak küzdelmei során pedig már egy szöget sem lehetett volna leejteni a nézőtéren, s egyet kellett értenünk Tihanyi szavaival, ilyet bizony nem tegnap tapasztaltunk utoljára. A szocialista vurstli hangulatát idéző büfék, a tűpontosan betanult koreográfiával érkező esernyős lányok, valamint a stadion semmihez nem hasonlítható hangulata egyaránt magával ragadta a sportág szerelmeseit, a fő attrakciót azonban az a nyolcvannégy kör jelentette, amelyet a klasszis versenyzők megtettek a Gázvezeték utcában.
A tartalékként mindössze egy futamon induló Andriy Kobrinnal együtt összesen tizenhét motoros állt rajthoz az idei viadalon, mindannyian ötször teljesítették a versenytávot, majd a szerzett pontjaikat összeadva alakult ki az ötös döntő mezőnye. A húsz rangsoroló futamot követően a lengyel Norbert Kosciuch és az ukrán Olekszandr Loktajev zárt az élen, mindketten háromszor győztek, s kétszer intették le őket futamukban a második helyen. Loktajev ráadásul 1:06.88-as pályacsúcsot állított fel, ám a finálénak így sem az ukrán volt a nagy esélyese, sokkal inkább a harmadikként döntőbe jutó Matej Zagar, akit egyedül a lengyel Chmiel tudott megtréfálni a nyolcadik futamban, a többi négy menetben egyaránt a szlovén klasszis zárt az élen. Mellette még két nagyágyú, a jól kezdő, de az utolsó futamokra visszaeső Bjarne Pedersen, valamint a fiatal cseh, Jan Kvech kvalifikálta magát a döntőbe. Honfitársainknak sajnos ezúttal nem jött ki a lépés, Magosi, Kovács és Fazekas nem tudta megnehezíteni az esélyesek dolgát.

Ilyen előzmények után jutottunk el a fináléig, amelynek tétjét jól mutatja, hogy csak másodjára tudott szabályosan elrajtolni a mezőny. Matej Zagart azonban ez sem zavarta meg, a szlovén szupersztár a középső rajtpozícióból indulva már az első kanyarban az élre állt, s bár a végül másodikként záró Loktajev az utolsó körig nagy erőkkel támadta, Zagar nem engedte ki kezéből a győzelmet. A dobogó legalsó fokára az alapszakasz győztese, Norbert Kosciuch állhatott fel, aki szereplésével a nagydíj egyik legnagyobb pozitív meglepetését szolgáltatta. Több ezren tapsoltak az érmeseknek Debrecenben, akik mosolyogva, hálálkodva köszönték meg a szurkolást. Valahogy így néz ki egy tökéletes nap: a klasszis motorosok kitettek magukért a salakon, a cívisváros közönsége pedig ismét bizonyította, hogy nincs párja széles e világon.
P.G.
Fotók: Égerházi Péter




