Fotó: Debreceni VSC
„Visszatértünk” – skandálták kórusban a debreceni szurkolók az impozáns Bozsik Aréna bajnoki avatóján, miközben kedvenceik 2020. június 27-e után ismét élvonalbeli mérkőzésen futottak ki a gyepre. A Honvéd elleni nyitányon a fogadóirodák szerint a tavaly a kiesés elől menekülő vendéglátók tűntek esélyesebbnek, s bár való igaz, a mieink nem erősítettek számottevően a nyáron, a névsor alapján már a Loki NB II-es kerete is megállta volna a helyét a legjobbak között. Más kérdés ugyanakkor, hogy a kiváló képességű primadonnákból hogyan válik egységes társulat, a második vonalban eltöltött szezon, valamint a felkészülés láttán a védelem stabilizálása jelenthette a legnagyobb kihívást a Huszti-Toldi edzőpárosnak.
A debreceniek elsősorban hosszú ívelésekkel és indításokkal igyekeztek a rivális védővonala mögé férkőzni, az első lehetőség is egy ilyen után, Sós beadását követően alakult ki a Honvéd kapuja előtt, de Bévárdi Zsombor mellkasáról az alapvonalon túlra pattant a labda. A házigazda a 7. perc végén járt először a DVSC tizenhatosán belül, ám akkor máris ziccerbe került: Tamás Krisztián indult meg a bal oldalon, lapos beadását követően Eppel Márton senkitől sem zavartatva, az ötös vonaláról lőhetett, de Kosicky hatalmas bravúrral hárított, majd a kipattanót Ferenczi szögletre tisztázta. A kispestieket láthatóan felrázta a semmiből jött lehetőség, egyre bátrabban vállalkoztak lövésre, de középpályásaink kitűnően segítették a hátsó alakzat munkáját, Hidi Patrik próbálkozását Bódi, Nagy Dominikét Varga blokkolta önfeláldozóan. A mérkőzés kezdeti szakaszában az történt a pályán, amit a fővárosiak akartak, a debreceni védelem tanácstalanságát pedig jól mutatja az öt hazai sarokrúgás tíz perc alatt, vagy épp Deslandes felszabadításai, amelyek többször is a frászt hozták a kapu mögött helyet foglaló drukkerekre. A kameruni-francia bő harminc percet tölthetett a pályán, s nem kényszerűségből hagyta el a játékteret, de harcostársa, dos Santos sem volt a helyzet magaslatán, szerencséjére Nono közeli lövését lábbal hárította Kosicky. Nem ilyen első félóráról álmodtunk, a Honvéd kapuja elé szögezte a Lokit, a túloldalon ugyanakkor egyetlen villanás is elegendő volt a helyzethez, Dzsudzsák szabadrúgása befért volna a bal felsőbe, ha Szappanos nem nyújtózik nagyot. Lehetőségre góllal válaszolt a házigazda, amely a 36. percben megszerezte a vezetést, Nono szögletét követően a hosszún üresen hagyott Bőle Lukács kapáslövése a bal kapufa érintésével gurult át a gólvonalon. A szünet előtt még Varga fejesét és Szappanos védését jegyezhettük fel, a DVSC egygólos hátrányban vonulhatott pihenőre, ami a látottak alapján a mieinkre nézve volt hízelgő.
A második játékrész Dzsudzsák távoli kísérletével kezdődött, ami fél méterrel zúgott el a keresztléc felett, majd egy labdaszerzés után Kusnyír tálalt Bárány elé, s bár utóbbi lövését védte Szappanos, előbbit letarolták, így a tizenhatos sarkáról lőhetett szabadrúgást a Loki. A labda mögé természetesen Dzsudzsák Balázs állt, akinek életerős lövését Klemenz blokkolta, ám mint a videobíró segítségével kiderült, kézzel tette mindezt, így a Debrecen büntetőhöz, a kispesti védő pedig második sárgával a kiállítás sorsára jutott. A hosszas tanácskozás után már a 60. percben jártunk, amikor Dzsudzsák higgadtan értékesítette a megítélt tizenegyest, ezzel egyenlített a DVSC, amely az utolsó félórában emberelőnyben futballozhatott. A piros lappal gyökeres változás állt be a játék képében: a házigazda elvesztette a kontrollt a mérkőzés felett, a mieink ugyanakkor új erőre kaptak, s egyre-másra vezették a veszélyes, gyors támadásokat a széleken. Az egyik ilyet követően Szappanos kivetődött a labdával, a debreceniek pedig gyorsan elvégezték a szögletet, az éles beadásra Bárány jó ütemben érkezett, s két lépésről a rövid sarokba pörgetett (1–2). A végig jól védő Szappanos egyetlen hibája végleg lezárhatta volna a nyitott kérdéseket, de hiába szaladt alá a labdának, Szécsi fejese nem volt pontos. Nem sokkal később ismét ígéretes debreceni akciót láthattunk, melynek végén Mezghrani mentett hatalmasat a duplázni igyekvő Bárány elől. Már ezek is szépségdíjas megoldások voltak, Bévárdi Zsomboré pedig egyenesen szenzációs: a fiatal támadó a kapunak háttal állva, sarokkal csinált bolondot Tamásból és Baráthból, hogy aztán a bal alsóba bombázva eldöntse a mérkőzést. Mentek előre a fővárosiak, Kosickynak is akadt tennivalója, ám a hit már hiányzott a házigazda játékából, a hosszabbításban pedig Ugrai Roland remek tekeréssel tette fel a pontot az i-re, beállítva a 4–1-es végeredményt. Huszti Szabolcs és Toldi Gábor tanítványai közel négyszáz nap után győzelemmel tértek vissza az élvonalba, ha pedig a bajnokság összes félidő olyan lesz, mint a kispesti második, nem lesz okunk a panaszra.
OTP Bank Liga, 1. forduló
Budapest Honvéd – DVSC 1–4 (1–0)
Honvéd: Szappanos – Mezghrani, Baráth, Klemenz, Tamás – Hidi (Zsótér 68′), Nagy G. (Lovric 60′), Nono – Eppel (Lukic, 68′), Bőle, Nagy D. (Balogh N. 77′)
Vezetőedző: Horváth Ferenc
Debrecen: Kosicky – Deslandes (Nikolics 32′), Kusnyír, Ferenczi, dos Santos – Sós (Szécsi 46′), Bévárdi (Gyönyörű 88′), Dzsudzsák, Varga – Bárány (Baráth 81′), Bódi (Ugrai 81′)
Vezetőedző: Toldi Gábor
Gólszerzők: Bőle 36′, ill. Dzsudzsák 60′ – 11-esből, Bárány 65′, Bévárdi 83′, Ugrai 94′
Kiállítva: Klemenz 59′
P.G.
