Fotó: Molnár Péter/Hajdú-bihari Napló
A rendelkezésre álló erőforrások adottak, ám az már csak rajtunk múlik, mit hozunk ki belőle. Konyhanyelven szólva, abból kell jól főzni, amink van, márpedig a vírushelyzetben nem sok lehetősége nyílt az edzésre az Interfencing DSC ifjú vívópalántáinak. A bizonytalanság uralta a 2021-es esztendő első hónapait, a versenynaptár csak későn állt össze, ráadásul az egyesület edzője, Dávid László szerint szerény körülmények között kellett elkezdeniük a felkészülést a debreceni kardozóknak.
„Nem túlzok, két folyosón voltak az edzéseink, sokáig pedig azt sem tudtuk, milyen viadalra készülnünk, csupán az olimpiai kvalifikációs világkupa volt betervezve március közepére – tekintett vissza a szakember. – Fokozatosan indult újra a szezon, sokáig csak az igazolt sportolókkal tudtunk dolgozni, miközben a fiatalok nagyon várták már, hogy megmutathassák magukat éles helyzetben is. Nem volt könnyű kialakítani, hogy mikor, hol és hogyan készüljünk, ám ettől függetlenül jó hangulat uralkodott az edzéseken, kiváló társaság kovácsolódott és mindenki élvezte a közös munkát. Miután a női kardcsapat megszerezte az olimpiai kvótát, enyhültek a teremgondjaink, a Dóczy gimnázium ugyanis a segítségünkre sietett. Felértékelődött, hogy a korábbiaknál jobb körülmények között dolgozhatunk, összességében pedig egy rendkívül sikeres, mondhatni történelmi szezont tudhatunk maga mögött. Battai Sugár Katinka olimpiai szereplése a csúcs, de hiba lenne csupán őt piedesztálra emelni, nagy szerepük volt ebben ugyanis a társaknak, edzőpartnereknek is. Nem emlékszem olyan évre, amikor ennyi dobogós helyezésünk lett volna magyar bajnokságokon, ráadásul a férfi vívóink is sokat léptek előre, két korosztályos top 10-es versenyzőnk is van. A pontot az i-re a felnőtt országos bajnokság tette fel, ahol Sugár ezüstérem mellett a két kardcsapat teljesítményét emelném ki, a hölgyek és az urak is saját nevelésű, utánpótláskorú vívókkal végeztek a legjobb nyolc között. Nincs hiányérzetem, nem is szokásom a múlton rágódni, inkább tanulni szeretek belőle, mert azt mindig lehet. Elemezzük és kijavítjuk a hibákat és továbbra is a pozitívumokra koncentrálunk, mert szerencsére idén bőven akadt.”
Ilyen sikeres esztendőt követően felmerül a kérdés, vajon lehet ezt még fokozni 2022-ben?
„Ezt egyelőre nem tudjuk, de annyi bizonyos, hogy dolgozunk tovább kettőzött erővel – felelte Dávid László. – Január második hétvégéjén, Budapesten kerül megrendezésre a junior világkupa, ahol öt vagy hat vívónk is elindul majd, ezért a két ünnep között is munkával telnek majd a napok. A 2021-ben elmaradt Európa-bajnokságot remélhetőleg idén februárban pótolják, egyelőre ebben sem lehetünk biztosak, az elmúlt két évben azonban már hozzászoktunk, hogy akár az utolsó pillanatban is lefújhatják a versenyeket. Azért dolgozunk, hogy évről évre, sőt, napról napra jobbak legyünk, amennyiben pedig a fiatalok továbbra is ilyen dinamikus ütemben fejlődnek majd, én már elégedett leszek. Hiszek benne, hogy az elvégzett munkával jönnek az eredmények is, de nincsenek konkrét elvárásaink, egyszerűen csak élvezni szeretnénk a vívást.”
P.G.
