Fotó: DVSC Kézilabda
Azt azért nem állítanánk, hogy a Fradi hazajár Debrecenbe, de a sorsolás fintorának köszönhetően márciusban kétszer is megcsodálhatták a Nagytemplomot a fővárosi zöld-fehérek, akik a kupa után a bajnokságban is összecsaptak a Lokival. Ugyan az első ütközetet magabiztosan nyerte a rivális, Janurik Kinga nem véletlenül örvendezett a szerda esti összecsapást megelőzően, hogy a szezonban többet már nem kell a Hódosba jönniük, ugyanis a debreceni szurkolók ezúttal is fantasztikus hangulatot teremtettek az oroszlánbarlangban, már egy órával a kezdés előtt elfogytak a belépők.
Gyors gólokkal kezdődött a rangadó, az első másfél perc rohanása után azonban mindkét oldalon összeállt a védekezés. Remekeltek a szélsők, Márton Gréta góljára Petrus Mirtill úgy válaszolt, hogy kiharcolt egy kiállítást is, s mivel korábban Alicia Stollét is kiküldték a játékvezetők, kettős emberelőnyben támadhatott a Loki. Vagyis csak támadhatott volna, ha a vendégek nem játszanak jól az idővel, ráadásul Emily Bölk góllal zárta le az akciót, így lépéselőnyben maradt a Ferencváros. Bő tíz perc elteltével, Bölk harmadik találatával először léptek el kettővel, 6–4-re a zöld-fehérek, ami azonban ennél is jobban fájhatott a debreceni szurkolóknak, az Karina Jezsikava bokasérülése… A Süni helyére érkező Poczetnyik Luca remek bejátszásokkal és betörésekkel szállt be a mérkőzésbe, míg Szabó Nina ezúttal is ragyogóan irányított, alsó lövését pedig a világ bármely pályáján megtapsolták volna. Janurik Kinga az első negyedórában nem találkozott a labdával, a debreceni támadójátékra tehát nem lehetett panasz, ám védekezésben akadtak rövidzárlatok, amelyeket gyors gólokkal büntetett meg a Fradi. 7–7 után sorozatban három gólt szereztek a zöld-fehérek, s bár előnyüket kettős emberhátrányban is megőrizték, leszakítani nem tudták a házigazdát. Elek Gábor együttese elsősorban középen tudta megbontani a debreceni falat, míg a túloldalon nem ültek az átlövések, a félidő utolsó hét percében csak beállóból, Tóvizi Petra révén tudott betalálni a Loki. A szünetre az addigi legnagyobb különbség alakult ki a két csapat között, harminc percnyi játék után 17–12-re vezetett az FTC.
Kapusbravúrokkal indult a második játékrész, Janurik és Csapó ziccereket, a debreceni hálóőr hetest is védett. Támadásban szokatlanul sokat hibáztak a hazaiak, két irányítóval is dadogott a labda, így Szilágyi Zoltán szűk négy perccel a szünet után magához hívta tanítványait, s némi rizikót bevállalva hét a hat elleni játékot hívott. Rögtön az első létszámfölényes támadás végén Petrus Mirtill lépett rá Angela Malestein lábára, a szélső bal bokája pedig kificamodott, így ő is könnyek között, két társa ölében hagyta el a játékteret. A hét a hatra nem találták az ellenszert a vendégek, szélről és beállóból is ziccereket alakítottunk ki, amelyekből vagy gól, vagy hetes lett – utóbbiakat Planéta Szimonetta biztos kézzel értékesítette. Negyedórával a vége előtt négy gólra zárkózott a Loki, Elek Gábor 22–18-nál kért időt, rendezettebb, magasabb védekezésre kérve játékosait. A fővárosiak emberelőnyben sem tudták növelni a különbséget, amely a Vámos-testvérek vezérletével háromra csökkent, ám hiába támadhattunk a mínusz kettőért, a vendégek szereztek üres kapus gólt. Ezzel gyakorlatilag el is dőlt a két pont sorsa, a Fradiban Szöllősi-Zácsik és Bölk öt, Grbics négy gólig jutott, a bajnoki címért harcoló zöld-fehérek pedig 29–23-as győzelmet arattak a Hódosban.
Női kézilabda NB I, 19. forduló
DVSC SCHAEFFLER – FTC-Rail Cargo Hungaria 23–29 (12–17)
DVSC: Csapó – M. Costa 2, Hornyák D., Jezsikava 1 (1), Bordás 2, Vámos P. 1, Petrus 2
Cserék: Kovács Anna, Poczetnyik, Szabó N. 2, Planéta 6 (5), Tóvizi 4, Vámos M. 3, Arany
Vezetőedző: Szilágyi Zoltán
FTC: Janurik 1 – Malestein 2 (1), Stolle 1, Szöllősi-Zácsik 5, Edwige 2, Bölk 5, Márton G. 3
Cserék: Suba (kapus), Klujber 2 (1), Kovács Anett 2, Csiszár-Szekeres, Grbics 4, Hársfalvi 1, Kisfaludy 1
Vezetőedző: Elek Gábor
P.G.
