
A Diákolimpia a legmagasabb színvonalú iskolai sportverseny sorozat, amely 13 alapsportágban és további 48 sportágban licensz-együttműködések alapján zajlik. A különböző versenysorozatokban egy tanév során összesen 320 ezer diák vesz részt, közülük pedig 35 ezren jutnak el a döntőkig.
A labdarúgás Diákolimpia Országos Döntőjének megnyitójára pénteken került sor. Az ünnepségen Tasi Sándor (a Hajdú-Bihar Bihar Megyei Közgyűlés alelnöke), Együd-Máthé Vivien (a Magyar Diáksport Szövetség Területi Koordinációs és Szolgáltatási Osztály osztályvezetője), és Becsky István (Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Ifjúsági és Sportbizottsága elnöke, önkormányzati képviselő) köszöntötte a versenyzőket, de a DVSC képviseletében pedig Bódi Ádám, Varga József és Jeremiás Gergő is tiszteletét tette.
Tasi Sándor elsőként a szervezőket méltatta és elmondta mennyire hálás, amiért Debrecen rendezheti a rangos országos eseményt.
„A sport kiemelten fontos a magyarok számára, a futballt pedig különösen értjük és szeretjük. A labdarúgásnak nemcsak hagyománya van, de jelenünkben is nagy népszerűségre tesz szert, épp ezért vannak most ennyien a Diákolimpia döntőjében. Bízom benne, hogy mindenki eléri kitűzött célját, és elégedetten, sérülésmentesen megy haza majd a versenyről” – hangoztatta a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés alelnöke.
Becsky István kiemelte, hogy Diákolimpia mindig közel állt a szívéhez, mivel korábban kosárlabdában pedig aranyérmet is nyert.
„Nagy öröm számunkra, hogy házigazdája lehetünk az eseménynek. Bizonyára nagy öröm mindenki számára, hogy az iskoláját és városát képviselheti. Bár csak egy csapat léphet fel a dobogó csúcsára, remélem valamennyien élményként élik meg, hogy itt lehetnek az országos döntőben. Debrecenben több példaképpel is találkozhatunk, akik ösztönző erővel hatnak rátok, versenyzőkre. Kívánom, hogy minél tovább és minél magasabb szinten űzzétek majd a sportot, sok sikert a hétvégére!” – szólította meg a versenyzőket Debrecen Közgyűlésének Ifjúsági és Sportbizottsága elnöke.
Együd-Máthé Vivien elmondta, hogy a fináléhoz egy hosszú út vezetett, ahova lépésről lépésre lehetett eljutni.
„A húsz legjobb leány és fiú csapat lehet itt, akik már most is nagy gratulációt érdemelnek testnevelőikkel együtt. Egykori öttusázóként tapasztalatból mondom, hogy amikor versenyeztek zárjatok ki mindent és kizárólag a csapatra figyeljetek. Hozzátok ki magatokból a legjobb teljesítményt, sikerekben gazdag versenyzést kívánok!” – fogalmazott a Magyar Diáksport Szövetség Területi Koordinációs és Szolgáltatási Osztály osztályvezetője.
A DVSC képviseletében először Jeremiás Gergő másodedző jutott szóhoz, aki elmondta, hogy gimnazista korában megnyerte csapatával a Diákolimpiát, amely örökre szóló élményt jelentett számára: „Nekem nem adatott meg, hogy hazai pályán szerepelhessek, azonban rendkívül örülök neki, hogy ezúttal Debrecen lehet az esemény házigazdája. Nem könnyű feladat a csúcsra elérni, de remélem minden csapat eléri a célját.”
A korábban szintén Diákolimpiát nyerő Varga József bízik benne, hogy a hétvége folyamán mindannyi gyermek sok tapasztalattal gazdagodik majd, amit a jövőben kamatoztathatnak: „Ez a legcsodásabb sportág, támogassátok egymást, hozzátok ki egymásból a maximumot, és győzzön a jobb!”
Bódi Ádám a saját példáján keresztül beszélt a Diákolimpia jelentőségéről. „A tanáraim mindig azt mondták, hogy a részvétel a fontos, de mi nem elégedtünk meg ennyivel. Sikerült a Diákolimpiát megnyernünk, amely felemelő érzés volt számunkra. Célozza meg mindenki, hogy sikerüljön egy dobogós helyezést elcsípni, és bár nem örülhet a végén mindenki, ez csak egy lépcsőfok ahhoz, hogy később még komolyabb szinten űzhessétek a sportot” – fogalmazta meg gondolatait a Loki középpályása.
Bár Dombi Tibor nem tudott az eseményen jelen lenni, egy pályafutásáról szóló könyvvel ajándékozott meg minden versenyzőt.
A megnyitó végén a versenyzőktől az olimpiai eskütétel is elhangzott, majd az eseményt a DEAC Cheerleaders és a Rippel Brothers előadása zárta. A következő napokban debreceni csapatokért is szoríthatunk majd.
T.H.




