A fejlesztések legújabb ékköve a Debreceni Jégcsarnokba telepített napelempark, amely 14 millió forintba került, ennek 70 százalékát TAO-támogatásból finanszírozták. A létesítmény előtt ma délelőtt megtartott sajtótájékoztatón Papp László, Debrecen polgármestere elmondta: Debrecenben is nagyon népszerűek a jeges sportágak és fontos misszió a város részéről, hogy az ehhez szükséges feltételeket igyekezzünk minél hatékonyabban, minél jobban biztosítani. Az 1-es Jégcsarnok már több mint két évtizede szolgálja Debrecent, a 2-es Jégcsarnok egy picit fiatalabb, de mind a kettő gépészeti rendszere, hűtési rendszere meglehetősen elöregedett és már nem a jelenlegi elvárásoknak megfelelő energiafelhasználással működik.
Éppen ezért eljött annak az ideje, hogy egy nagyobb léptékű felújítást indítsunk el. Ennek első lépése volt ez az 50 kilowattos kis napelemerőmű, amely segíti majd a Jégcsarnok működését. Az 1-es Jégcsarnok gépészeti, hűtési rendszere 22 éve, a 2-esé pedig 14 éve szolgálja a működést, úgyhogy valóban eljött az idő arra, hogy egy nagy léptékű felújítást indítsunk el.
A héten döntöttünk arról, hogy a következő évre egyfajta előzetes kötelezettségvállalást tesz a város: egy 420 millió forintos felújítást indítunk el 2027-ben, melynek következtében megújulhat a két csarnok hűtési rendszere, ami egy jelentős energiamegtakarítást eredményezhet. A két létesítmény éves energiaigénye 1,7 millió kilowatt, a fejlesztéssel nagyjából 20%-os megtakarítást tudunk majd elérni. Részben TAO-forrásból, továbbá városi önerőből, az Önkormányzat által fedezett mintegy 130 millió forintból valósulhat meg a fejlesztés. Remélem, hogy a következő évben, a nyári leállás idején hozzá tudunk kezdeni ennek a nagyobb léptékű beruházásnak a megvalósításához is- mondta el a városvezető.
A Jégcsarnokot üzemeltető Debreceni Sportcentrum Kft. ügyvezetője, Becsky András úgy fogalmazott:
Az elsődleges feladatunk, hogy a létesítményeket gazdaságosan, költséghatékonyan, energiahatékonyan működtessük. Vannak olyan létesítményeink, mint a Jégcsarnok, de ide sorolnám még a Sportuszodát vagy a Tanuszodákat, melyek a működési jellegük miatt nagyon komoly energiafelhasználók. Ráadásul ezek a költségek folyamatosan jelen vannak, hiszen itt éjszaka vagy akár a kevésbé frekventált időszakokban is folyamatosan hűteni kell a jeget, vagy az uszodában forgatni a vizet, tehát nagyon-nagyon komoly energiaigényű létesítményeket üzemeltetünk.
A 2022-es energiaválság még jobban ráirányította a figyelmet arra, hogy ha nem tudjuk ezeket a fejlesztéseket menedzselni, az energiaköltségeket kordában tartani, akkor komoly nehézségekkel szembesülhetünk. Számos olyan beruházás valósult meg az elmúlt években, több mint 400 millió forint értékben a Sportcentrum üzemeltetésében lévő létesítmények vonatkozásában, melyek ezeket az energiahatékony megoldásokat szolgálják. A Debreceni Sportuszoda esetében fontos megemlíteni a szuperszámítógéppel való összekötés lehetőségét, nagyon sok hőszivattyút helyeztünk üzembe a Főnix Arénában vagy a Oláh Gábor utcai telephelyen, tehát ez mind-mind azt a célt szolgálta, hogy próbáljuk az üzemeltetési költségeket és ezáltal a finanszírozási volumenét a létesítményeknek csökkenteni. Nagy lehetőség biztosítanak számunkra a TAO-pályázatok, hiszen több mint 70%-át a beruházásoknak ezekből a forrásokból lehet finanszírozni. – zárta gondolatait Becsky András.
