fotó:dvsc.hu
Egy évvel ezelőtt vagy csak nyáron, gondoltál arra, hogy bekerülsz a korosztályos válogatott keretétbe?
Igazából nem gondoltam erre, de akkor még realitása sem volt ennek, még nem tartottam ott játékban, teljesítményben, mondhatnám azt, nem tettem le az asztalra annyit, hogy meghívjanak a válogatottba. Ez nagy megtiszteltetés számomra, azon leszek, hogy játékommal, ha megkapom a lehetőséget, megháláljam a bizalmat. Nagy lehetőséget jelent karrierem szempontjából, hiszen most kezdődnek az EB selejtezők, remélem, többször pályára tudok majd lépni, de ehhez az kell, hogy klubcsapatomban is jó teljesítményt nyújtsak a mérkőzéseken.
Mikor elkezdtél focizni, miről álmodoztál?
Nagy álmodozó sosem voltam, mindig azt terveztem, focista akarok lenni, ebből szeretnék élni, ezt szeretem és az a legjobb, ha az ember abból él, amit szeret csinálni. Úgy gondolom, a képességeim adottak, a hozzáállásomon fog múlni, meddig és milyen szinten csinálom.
Hirtelen robbantál be a magyar NB-1-be, hogy éled ezt meg?
Mikor visszakerültem az első kerethez, úgy álltam a dolgokhoz, ha megkapom a lehetőséget, élnem kell vele, örülök, hogy ilyen hamar ez bekövetkezett. Azon vagyok, ez ne csak egy fellángolás legyen, hanem hosszantartó sikeres időszak.
Hozott ez változást az életedben?
Nagy változás nem történt, továbbra is úgy élek, mint eddig, dolgozok keményen, a baráti köröm nem változott. Nyolc hónapja élünk boldogan a barátnőmmel, ő is örül a mostani sikeremnek és mindenben támogat. Azzal, hogy a nevem többet megjelenik a sajtóban, többen megismernek az utcán, van némi változás, de ezek megerősítenek abban, jó úton járok.
Emberileg hogyan jellemeznéd magad?
Becsületes embernek tartom magam, fontos számomra a gerincesség, amit mindenkinél lényeges tulajdonságnak tartok. Családomból, páromból, barátaimból tudok erőt meríteni, hiszen ők jóban-rosszban mellettem voltak, nagyon sokat köszönhetek nekik.
Mint futbalista?
Mindig a tehetségesebbek közé tartoztam, úgy gondolom a fejlődésem fokozatos volt amíg az első csapathoz kerültem. Igaz, nem 18 évesen kerültem oda, fel kellett nőnöm, de fejődésemnek jót tett, hogy kölcsönben máshol játszhattam, tudtam erősödni a sikerekből, kudarcokból. Idővel rájön az ember, egy bizonyos szintig el lehet evickélni, de magasabb szinthez már komoly munka kell.
Mik az erényeid?
Ha fogalmazhatok így, bennem van a váratlan, ami inkább ösztönös cselekedet nálam, főleg a támadózónában olyan dolgokat tudok megcsinálni, amire az ellenfél nem számít. Az elmúlt években gyorsaságban kondícióban is fejlődtem, ebben segített az étrend változtatás is. Erényeim közé sorolnám még a rúgótechnikámat.
A DVSC és a válogatott korábbi klasszisa „debreceni Tottiként” nevezett téged. Mit szólsz ehhez?
Ez nagy elismerés számomra, bár túlzónak tartom, hiszen Totti egy szenzációs játékos volt. Ha egy minimális valóságtartama van, már az is nagyon jóleső érzéssel tölt el.
A foci mellett, mivel töltöd a szabadidődet?
Nagy részét a párommal, együtt élünk az albérletünkben, különböző programokat szervezünk. Időnként ez nem egyszerű, mert egyetemre jár, ami ideje nagy részét neki is elveszi. A családdal, barátokkal is próbálok lehetőségekhez mérten minél többet együtt lenni.
Csak foci vagy más sporttal is barátkozol?
Mivel a párom évekig teniszezett, időnként szoktunk játszani. Nagyon szeretem a sportot, sok dolgot kipróbálnék, de mikor időm engedi, inkább pihenéssel próbálok kikapcsolódni.
Gondolom, főként labdarúgó mérkőzéseket nézel. Milyen sportágak állnak még közel hozzád?
Szoktunk a női kézilabdacsapat mérkőzéseire kimenni, TV-ben főleg a magyar vonatkozású sportműsorokat, olimpia, világbajnokság, amiket mindig megnézek, de kézilabdában a BL meccseket is, természetesen a teniszt szintén. Sporton kívül leginkább sorozatokat nézek.
Visszatérve a mába, hétvégén újabb bajnoki mérkőzés következik, az Újpesthez látogattok. Mire számítasz?
Már nem zártkapus mérkőzés lesz, a lelátón ott lesznek a szurkolóik, biztos hogy ez nagy erőt ad majd nekik. Biztos vagyok abban, mindent meg fognak tenni a győzelemért, játékban éreztetni akarják, ők vannak otthon. Ha viszont mi ugyan olyan fegyelmezetten és bátran fogunk játszani, ahogy eddig, folytatni tudjuk a jó szereplésünket.
Biztos, hogy lesznek debreceni szurkolók is a lelátón. Mekkora pluszt ad ez nektek?
Nem véletlenül vagyunk sikeresek hazai pályán, a szurkolók biztatása plusz erőt ad számunkra. Ha eljön mondjuk egy holtpont könnyebben átesünk rajta, ha halljuk a lelátóról jövő drukkolást. Nagyon jó érzés tudni, ott vannak mögöttünk és támogatnak minket, amit nagyon köszönünk. Remélem, Újpestre is sokan eljönnek, mert idegenben még többet jelent ez számunkra.
