Fontos lenne a jó kezdés, valamint az, hogy kontrolláljuk a történéseket, mert az idei szezon valamennyi meccsén (leszámítva a nyíradonyi kupatalálkozót) csak futottunk az eredmény után. A folyamatos felzárkózási kényszer okozta nyomás pedig az esetek többségében számunkra kedvezőtlen végeredményt hozott. Kecskeméten és a Vác ellen ugyan sikerült fordítani, és Lubinban is összejött egy viszonylag korrekt különbség, ám egész egyszerűen nem lehet elvárás az, hogy mindig visszajöjjünk a zakót sejtetető 4-5-6 gólos hátrányokból.
A lengyel gárda nem tűnik szívbajosnak, ezzel együtt sebezhetetlennek sem. Futógyorsaság, magasság és dinamika tekintetében talán előttünk járnak, éppen ezért meg kell próbálnunk sokoldalú, kreatív, de legalább annyira megfontolt és taktikus kézilabdával operálni. A két csapat nagyjából azonos súlycsoportot képvisel, így minden momentumnak komoly súlya lehet. Annyi biztos, hogy feladni nem fogjuk, de a remek küzdőszellemet muszáj lenne precíz és hatékony kézilabdával ötvözni.
Amit mi, szurkolók tehetünk az ügy érdekében, nem több, minthogy megtöltjük a Hódost, és pokoli hangulatot varázsolunk a csarnokba. Ultráink kivonulása jelzésértékkel bírhatott a legutóbbi bajnokin, ám kétség nem férhet ahhoz, hogy továbbra is a csapat mögött állnak, és mindent meg fognak tenni azért, hogy átsegítsék kedvenceinket a következő körbe. Mert ott a helyünk!
Mindenki a Hódosba! Harcoljuk ki együtt a továbbjutást!
Hajrá Debrecen!
T.S.
