A bajnoki döntő két felvonása között a fővárosban volt jelenése a debreceni női futsalcsapatnak, ahonnan két győzelemmel, s a Magyar Kupa győztesének járó serleggel távoztak a lányok. A fényes siker nagy lökést adott az egyetemistáknak a Tolna elleni párharc negyedik mérkőzése előtt, a mieink ráadásul összesítésben 2–1-es előnyről várhatták a vasárnap esti ütközetet, azaz egy győzelem hiányzott a bajnoki címért járó serleghez. A finálé eddigi összecsapásai azonban egytől egyig drámai izgalmak közepette értek véget, így biztosak lehettünk benne, hogy ezúttal sem lesz könnyű dolgunk.
Jó iramban kezdődött a mérkőzés, ám az első percekben nem találtak fogást egymáson a felek, így távoli lövésekkel kísérleteztek. Bajcsy Krisztina próbálkozása célt tévesztett, majd Krascsenics Csilla kiugratása után Horváth Viktória veszélyeztetett, ám Deczki Vanda bravúrral hárított. A helyzetek után a gólra sem kellett sokat várni, ám sajnos a Tolna szerzett vezetést, Vámosi centerezését Nagy Noémi továbbította a debreceni kapuba. Hátrányban magasabb sebességi fokozatra kapcsoltak lányaink, magas letámadással igyekeztük megnehezíteni a hazaiak labdakihozatalát, aminek következtében olykor hátul fellazult a védelmünk, Bajcsy ziccerét azonban Torma Lilla hárította. Kétgólos hátrány helyett a félidő derekán kiegyenlített a DEAC, Krascsenics átlövése egy tolnai játékosról vágódott a kapuba. A szünet előtt közvetlenül Nagy Anikó került helyzetbe, ám Deczki fontos védést mutatott be, így 1–1-es döntetlennel zárult az első játékrész.
A fordulás után kissé visszaesett a színvonal, kevés helyzetet jegyezhettünk fel, a nagy tét miatt pedig mindkét csapat játékosai vétettek bosszantó hibákat. A debreceniek többet birtokolták a labdát, de a tolnai kontrák sem voltak veszélytelenek, egy gyors ellentámadás végén Nagy Noémi passzolt középre, Torma azonban megelőzte az érkező támadót, s lefülelte a labdát. Az utolsó öt percre fordulva ritmust váltottak a felek, érezhetően mindkét gárda szerette volna a rendes játékidőben lezárni a mérkőzést, így felborult a pálya, a kapuk előterében zajlott a játék. A legnagyobb helyzet Czégény és Krascsenics előtt adódott, de mindketten pontatlanul céloztak, így következhetett a ráadás.
Ott aztán felpörögtek az események, André Antónia lódult meg a szélen, majd Krascsenicset hozta játékba, aki saját maga és csapata második találatát jegyezte. Alig négy perc telt el a hosszabbításból, amikor Vámosi egy szöglet után egyenlített, ám szinte azonnal válaszolt a DEAC, Horváth Viktória emelése módosította 3–2-re a döntő negyedik mérkőzésének állását. A fordulás után elsősorban a védekezésre koncentráltak lányaink, s tették mindezt sikerrel, így a DEAC harmadik sikerét aratta a mindent eldöntő párharcban, s a Magyar Kupa után a bajnokságban is felállhatott a dobogó legfelsőn fokára. Szép volt, lányok!
Női futsal NB I, döntő, 4. mérkőzés
Tolna-Mözs – DEAC 2–3 (1–1, 1–1, 2–3) – hosszabbítás után
DEAC: Torma – Tóth N., Üveges, Horváth V., Krascsenics
Csere: Tóth R., Fekete G., Pócsik, André, Nagy A., Fülöp, Böröczky, Czégény
Gólszerzők: Nagy N. 4′ Vámosi 45′, ill. Krascsenics 16′, 43′, Horváth V. 45′
P.G.
