Balogh János: „ismerős közegbe kerültem, barátokkal dolgozhatok együtt”

A dvsc.hu oldalon hétfőn jelentették be, hogy a DVSC egykori kapusa a Debreceni Labdarúgó Akadémián az U13, 14, 15-ös korosztályok hálóőreinek szakmai munkáját irányítja. Balogh János örült a felkérésnek, nem kellett sokat gondolkoznia azon, hogy edzőként visszatérjen egykori nevelőegyesületéhez.

0

69611788_493239967919664_4707045755666300928_n-300x209 Balogh János: „ismerős közegbe kerültem, barátokkal dolgozhatok együtt”

Debrecenben indult a labdarúgó pályafutásod, most edzőként tértél vissza a DVSC-hez…

Két éve, mikor végleg szögre akasztottam a kapuskesztyűt, Hegedűs Gábor invitálását elfogadva, Hajdúböszörményben, az Olasz Focisulinál kezdtem edzői pályafutásomat. Rá egy évre már volt megkeresés a DLA részéről, de én folytatni szerettem volna a gyerekekkel a megkezdett munkát. Miután az OF áttelepült Balmazújvárosba, a felnőtt csapatnál is dolgozhattam. Ez a két év nagyon jó lehetőség volt arra, hogy az U9-es korosztálytól egészen a felnőttekig kipróbáljam magam. Az Újvárostól végleg megvonták az NB-II-es licencet és kizárták a bajnokságból a csapatot, ismét megkerestek az akadémiától, aminek természetesen nagyon örültem. Makray Balázzsal és Szalánczi Zoltánnal egy rövid megbeszélés után sikerült megegyeznünk. Az U13, 14 és 15-ös korosztályos csapatainál fogok tevékenykedni.

Edzőkollégák hogy fogadtak?

Hétfőn álltam munkába az akadémián, mivel szinte mindenkit ismerek, kollégáim közül többen csapattársaim voltak, Mező Józsi ráadásul kapusedzőm volt, így ismerős közegbe kerültem, barátokkal dolgozhatok együtt. Valószínű, miután tárgyaltam az akadémia vezetőivel, már sejtetettek valamit, mikor a fiamat vittem előző héten edzésre, már kérdezték, mikor állok munkába, már nagyon várnak.

A Balmazújvárosnál felnőtt kapusok edzője voltál, nem visszalépés, hogy most „csak” gyerekekkel dolgozol?

Úgy gondolom, gyerekeknél soha nem lehet azt a kifejezést használni, hogy „csak”, hiszen velük hosszú távon lehet eredményt elérni. Nem hétről-hétre vizsgáznak mint a felnőttek bajnoki mérkőzésen, a fiataloknál az a legfontosabb, minél jobban fejlődjenek, minél jobb labdarúgó váljék belőlük. Mivel a DLA kiemelt akadémia, több jó képességű gyerekkel foglalkozok, ezért számomra nem visszalépés, tanulhatok én is, ráadásul olyan kiváló kollégákkal dolgozhatok együtt, mint Mező Józsi, Fekete Robi és Dobó Viktor.

Pár napja álltál munkába, ez mire volt elég?

Még ismerkedünk egymással a fiúkkal, de azt már elmondhatom, nagyon lelkesek, minden feladatot elvégeznek, amit kérek tőlük. Nyilván kell egy kis idő, hogy összeszokjunk, kölcsönösen megismerjük egymást.

Fiad, Balogh T. Márk az U12-es csapat kapusa, jövőre már az ő felkészülését is irányítod, ez nem okoz majd problémát?

A múltban már tartottam Márknak kapusedzéseket, akkor azt tapasztaltam, elfogadja, amiket mondtam neki. Nagyon örült, hogy az akadémiához kerültem edzőnek, úgy gondolom, ha majd ismét együtt fogunk dolgozni, amit nagyon remélek, nem lesz gond, a foglalkozásokon az apa helyett az edzőt látja majd bennem.

Mi az az plusz, amire az alapdolgokon kívül meg kell tanítani a gyerekeket?

A mezőnyjátékosokkal szemben a kapusok óriási előnyben vannak, hiszen majd minden nap egyéni képzést kapnak, ez biztosítja számukra a minél jobb fejlődési lehetőséget. Nyilván ehhez kell a gyerekek jó hozzáállása, akarjanak kapusok lenni, illetve a jó genetika és egy adag szerencse is. Véleményem szerint nem csak védeni kell megtanítani a srácokat, hanem arra is, és ez már valamilyen szinten pszichológia, ha hibáznak, azon minél hamarabb lépjenek túl. Meg kell érteniük, még nem kész játékosok, a hiba lehetősége ebben a korban benne van, de ezeket hét közben lehet javítani, gyakorolni.

A szigorú edzők közé tartozol?

Alapjában véve nem vagyok szigorú, de nem is kell szigort alkalmazni, mivel azt tapasztaltam, a kapusok 90%-a szeret edzeni, szó nélkül és becsületesen elvégzik a feladatokat. Természetesen, ha olyat látok, hogy valaki nem jól áll a munkához, ezzel elrontva a többiek edzését, szóvá teszem, figyelmeztetem.

A gyerekek legtöbbje csatár akar lenni, gólokat lőni. Kapuba kényszerből kell beállítani őket?

Az elmúlt két évben azt tapasztaltam, akik kapuba állnak, nem kényszerből teszik, hanem mert imádnak védeni, szeretnek elvetődni, ziccereket fogni, mindnet, ami egy kapusnak feladata, szeretnek. Ezeknek a srácoknak már egészen az U9-től az az álmuk, hogy kapusok legyenek, ez pedig azért fontos, mert nem azt érzik, de jó lenne mezőnyben játszani.

A fiadnál nem volt kérdés, hogy apja nyomdokaiba lépve, szintén a kapuba álljon?

Márk mezőnyjátékosként kezdett, majd később került a kapuba, amit én elleneztem, így ismét mezőnyben játszott, de végül úgy döntött, védeni akar. Vele kapcsolatban is elmondhatom, amit az előbb, imád védeni. Az mindenképp előny, hogy mezőnyben is focizott, mivel a mai labdarúgásban a kapusoknál ugyanolyan fontos a lábmunka, mint a védés. A képzésben erre nagyon oda kell figyelnünk, nem csak a kéztechnikára, jó helyezkedésre tanítsuk meg a gyerekeket, hanem a lábhasználatra is. Minél több olyan játékszituációba kell bevenni a kapusokat, amiben lábbal kell dolgozniuk.

A DVSC Öregfiúk csapatában láthatunk védeni?

Átestem egy porckorongsérv műtéten, utána még majd egy évig játszottam, de a hátam már nem volt alkalmas a profi futballra. Nem akartam fájdalomcsillapítókon élni, kockáztatni az egészségem, ezért döntöttem a visszavonulás mellett. Szerencsére már jól vagyok, de már csak tanítom a játékosokat. Bernáth Csabiék megkerestek, hogy a DVSC Öregfiúk csapatában védjek, de épp a fentiek miatt nem vállaltam, nem akarok kockáztatni.

Az első keretben több volt akadémista van, ez a járható út?

Jó látni, hogy sok fiatal, egykori akadémista van a felnőtt csapat keretében, többen lehetőséget kapnak NB-I-es bajnoki mérkőzésen. Úgy gondolom, csapaton belül jó az arány, a klub vezetése és a szakmai stáb jól él az akadémia adta lehetőségekkel. Már nem először bizonyították, saját nevelésű, illetve fiatal magyar játékosokkal is lehet eredményt elérni, úgy gondolom, ez a helyes irány.

Mi a véleményed az első csapat kapusairól?

Véleményem szerint jó kapusok vannak a keretben, Nagy Sándor nem csak az NB-I-ben meghatározó játékos, már az ukrán élvonalban is bizonyított, kellő rutinnal rendelkezik, sok pontot hozott már bravúrjaival a csapatnak. Kosickyt személyesen nem ismerem, de láttam már védeni, akkor jó teljesítményt nyújtott. Hrabina Alexet 16 éves kora óta ismerem, mikor Nyíregyházán játszottam, akkor került föl az első kerethez. Korosztályos válogatottakban szerepelt, véleményem szerint, mostanra nőtt be a „feje lágya”, remélem, hamarosan bemutatkozhat az élvonalban, mint kapus.