Barna Szabolcs: „Azt vallom, elégedett soha nem lehetek, mindig van tovább”

A DVSC baloldali védője már az óvodában megismerkedett a labdarúgás alapjaival, általános iskolai éveiben tett egy kirándulást az atlétika irányába, de mindig is futballista akart lenni. Évek kemény munkájával eljutott oda, hogy bekerült a Loki első keretébe, ősszel, mikor pályára lépett, megbízható, jó teljesítményt nyújtott, amire felfigyeltek az U21-es válogatott szakemberei és behívták a nemzeti csapatba. A futball mellett tanul, a Debreceni Egyetem agrármérnöki szakának hallgatója, céljai közt szerepel a diploma megszerzése a következő évben.

0

dsc_0050_custom_-300x200 Barna Szabolcs: „Azt vallom, elégedett soha nem lehetek, mindig van tovább”

Már kissrácként elkezdtél focizni, mondhatjuk, hogy a labdarúgás gyerekkori szerelem?

A sport már gyermekként meghatározó része volt az életemnek, édesapám nagy focirajongó, maga is rúgta a bőrt a megyei bajnokságban, édesanyám pedig atlétizált és kézilabdázott, így ezek a sportágak közel állnak hozzám, a futball viszont tényleg egy szerelem. Pocsajban éltünk, már az ottani óvodában jártam foglalkozásokra, a Bozsik program keretében különböző tornákon vettünk részt, ezek egyikén figyeltek fel rám az Olasz Focisuli szakemberei. Szabó Laci bácsi ismertette meg velünk a labdarúgás alapjait, természetesen akkor még játékos formában, mert az volt a cél, hogy megszerettessék velünk a focit. Azért az atlétika is szerepet kapott általános iskolai éveim alatt, több versenyen elindultam különböző futószámokban, kislabda hajításban, távolugrásban. Az viszont egy pillanatig sem fordult meg a fejemben, hogy átnyergelek, az atlétika egy nagyon jó kiegészítő sportág volt a foci mellett.

Szüleimnek nagyon sokat köszönhetek, mindenben támogattak, támogatnak, rengeteg áldozatot hoztak azért, hogy futballozhassak.

Hogy kerültél a Debreceni Labdarúgó Akadémiához?

Nyolcadikos koromban volt lehetőség átkerülni az Akadémiához, szüleimmel átbeszéltük a folytatást, és szerintem a legjobb döntést hoztuk közösen azzal, hogy 2010-ben a DLA-hoz igazoltam. Végigjártam a különböző korosztályokat, nagyszerű edzők kezei között pallérozódtam. Szeretném megragadni az alkalmat, hogy megköszönjem Dán Antalnak, aki Pocsajban szeretette meg velem a labdarúgást, Szabó Lászlónak, Hegedűs Gábornak, Hegedűs Tamásnak, akik az OFS-nél foglalkoztak velem, Fórián Zsoltnak, Sándor Csabának, Gyarmati Andrásnak, Szatmári Csabának, Bücs Zsoltnak, akik az Akadémiánál, illetve a fiókcsapatban egyengették az utam. Sokat köszönhetek edzőimnek, az ő munkájuk révén lettem élvonalbeli labdarúgó.

Töretlen volt a fejlődésed?

Számomra mindig az volt a cél, és ennek mindent alárendeltem, hogy egyszer az élvonalban játszhassak, a DVSC első csapatának tagjaként futhassak ki a pályára. Természetesen, voltak ingadozások, de érezhető volt a fejlődés, ezt bizonyítja az is, hogy többször behívtak a korosztályos válogatottakba.

A DVSC baloldali védője vagy, mindig ezen a poszton játszottál?

A kapus és csatárposzt kivételével szinte mindenhol megfordultam, de az utánpótlás csapatokban főként a középpályán játszottam, majd később kerültem a védelem baloldalára, ebben a szerepkörben érzem legjobban magam.

17 évesen már bemutatkozhattál a fiókcsapatban…

2013 nyarán az NB-III-as kis Lokiban (DVSC-DEAC), a Tiszaújváros ellen mutatkoztam be a felnőttek között, de pár hónappal később már az első csapat tagjaként pályára léptem az azóta már megszűnt Ligakupában, akkor a Mezőkövesd volt az ellenfelünk. A következő alkalomra majd egy évet kellett várnom, akkor a Szeged elleni meccsen kaptam lehetőséget (szintén Ligakupa), néhány nap múlva pedig a Mórahalom elleni Magyar Kupa találkozón szerepeltem kezdőként. A fiókcsapatban viszont folyamatosan játszottam, a Jászberény ellen pedig megszereztem életem első NB-III-as gólját 2015 május 23-án.

barna-300x300 Barna Szabolcs: „Azt vallom, elégedett soha nem lehetek, mindig van tovább”

2015 nyarán már az első keretben találtad magad…

Épp bajnoki szünet volt, mikor szóltak, hogy a felkészülést már az első csapattal kezdem meg. Nagyon boldog voltam, hogy Kondás Elemér bizalmat szavazott nekem, titokban már vártam a lehetőségre. Olyan nagyszerű játékosokkal edzhettem együtt többek között, mint Varga Józsi, Bódi Ádám, Szakály Péter, Mészáros Norbi, Tisza Tibi, Sidibe, Korhut Misi, Jovanovic. Kezdetben furcsa volt ennyi jó játékossal együtt, egy öltözőben lenni, volt is egy kis izgalom bennem, de hamar befogadtak, mindenben segítettek, bátorítottak az „öregek”.

Volt egy féléves kitérő, kölcsönben Nyíregyházára kerültél…

Bajnoki mérkőzésen nem léptem pályára a Lokiban, de a szakmai stáb úgy gondolta, NB-II-ben tovább tudnék fejlődni, a Nyíregyháza megkereste a klubot, hogy kölcsönvenne, így fél évig ott játszottam, bár eredetileg egy évre adtak kölcsön. Sajnos az a félév nem sikerült túl jól, nem tudtam bekerülni a csapatba, viszont az ott eltöltött idő alatt is sokat tanultam, csak a lényeg, a mérkőzés hiányzott. Télen visszatértem a Lokihoz, Pontesnél újra az első keretbe kerültem, a Diósgyőr elleni mérkőzésen csereként mutatkoztam be az első osztályban. A következő évben Herczeg Bandi bá vette át a csapat irányítását, nála már több bajnoki mérkőzésen léptem pályára, de hiányzott még az NB-I-es rutin. Sokat és keményen dolgoztam az edzéseken, kerestem olyan lehetőségeket, ami még plusz segítségemre lehet, szerencsére megtaláltam, az idei bajnokság őszi szakaszában már sokszor kezdőként szerepeltem.

dsc9767-300x200 Barna Szabolcs: „Azt vallom, elégedett soha nem lehetek, mindig van tovább”

A bajnokikon olyan jó teljesítményt nyújtottál, hogy behívtak az U21-es válogatottba is…

Biztonsági tartalékként már korábban is számításba vettek, a szövetségi edzők figyelték a teljesítményemet, majd tavaly behívtak az Eb selejtezőre készülő keretbe, a törökök elleni mérkőzésen meg is kaptam a lehetőséget a bemutatkozásra. Ez a találkozó a vereség ellenére is egy örök emlék marad számomra. Az, hogy bekerültem a válogatottba, illetve az, hogy a DVSC-ben folyamatosan játéklehetőséget kapok, jelzi, jó úton járok, de ezzel nem elégedhetek meg, még többet, még keményebben kell dolgoznom a jövőben.

  1. szeptember 29. Mi jut eszedbe erről a dátumról?

Ez a dátum örökre megmarad emlékeimben, hiszen a Kisvárda ellen megszereztem életem első NB-I-es gólját. A 66. percben. Bódi végezte el a szögletet, a kapufáról elém került a labda, sok időm nem volt gondolkozni, inkább ösztönösen belefejeltem, ezzel a góllal vettük át a vezetést. Egy pár pillant eltelt, mire felfogtam, hogy gólt szereztem, de fantasztikus érzés kerített utána hatalmába.

1_38-300x163 Barna Szabolcs: „Azt vallom, elégedett soha nem lehetek, mindig van tovább”

A sport, a labdarúgás véges, illetve bármikor közbejöhet olyan sérülés, ami kettétörheti a pályafutást. Volt „B” terved, illetve, bár még fiatal vagy, de készülsz a futball utáni életre?

A gimnázium után én szerettem volna egy évet halasztani, kizárólag a labdarúgással foglalkozni, de szüleim, főleg édesanyám szorgalmazták a továbbtanulást. Felvételiztem a Debreceni Egyetem agrármérnöki szakára, ha minden jól alakul, jövőre megszerzem a diplomát, viszont konkrétumok még nincsenek a távoli jövővel kapcsolatban.

Érződik, hogy a foci a mindened, de milyen sportágakat szoktál még megnézni?

Tenisz, kézilabda, atlétika – amit édesanyám nagyon szeret – azok a sportágak, amiket ha tehetem, megnézek a TV-ben.

Említetted, édesapád nagy focirajongó, látva a játékodat, mennyire kritikus veled szemben?

Én mindig úgy éreztem, de ezt vallja ő is, nincs benne elfogultság velem szemben, elég kritikus, őszintén megmondja azt is, ami tetszett neki, de azt is, ami nem.

Edzések, mérkőzések, tanulás, sok szabadidőd nincs. A maradék időt mivel töltöd, mi az, amivel fel tudsz töltődni?

Próbálok minél több időt tölteni a barátnőmmel, akivel már 4,5 éve vagyunk együtt, ősszel pedig összeköltöztünk. Amikor tehetem, meglátogatom a szüleimet, de előfordul, hogy csak beugrok édesapám munkahelyére pár szó erejéig. A barátaimmal is szoktunk közös programokat szervezni, de van, hogy otthon maradok és pihenek.

Visszatérve a focihoz, a DVSC-hez. Túl vagytok a téli felkészülésen, érzésed szerint hogy sikerült?

A mezőny többi csapatával ellentétben itthon készültünk a tavaszi rajtra, de ez nem ment a munka rovására, az Akadémián tökéletesen előkészített pályán tudtunk folyamatosan edzeni, minden feltétel biztosítva volt. Úgy gondolom, jól sikerült a téli felkészülésünk, több edzőmérkőzést játszottunk, a héten már az Újpest elleni mérkőzésre összpontosítunk.

Említetted az UTE elleni meccset, mire számítasz ellenük?

Próbálunk maximálisan felkészülni ellenük, az őszi idegenbeli egygólos vereségért van törleszteni valónk, de egyébként is úgy lépünk pályára minden mérkőzésen, hogy jól és eredményesen szeretnénk játszani. Két ponttal van mögöttünk az Újpest, fontos lenne nyerni ellenük, hogy növeljük előnyünket velük szembe, illetve egy jó tavaszi rajt kellő lökést adna a folytatásra.

dsc_0379_custom_-300x200 Barna Szabolcs: „Azt vallom, elégedett soha nem lehetek, mindig van tovább”

Jól szerepeltek a bajnokságban, harmadik helyről várjátok a tavaszi rajtot. Véleményed szerint mi a jó szereplés titka?

Sok saját nevelésű, helyi kötődésű játékos van a keretben, nagyon jó az összhang csapaton belül, jó hangulat uralkodik az öltözőben, fiatal a keretünk, egymásért, a Lokiért küzdünk. Egy nagyon jó edző, illetve szakmai stáb irányítja a munkát, ideális körülmények között tudunk edzeni, minden feltétel adott a jó munkához, és nem utolsó sorban, nagyszerű szurkolótáborunk van.

Az eddigi pályafutásoddal mennyire vagy elégedett?

Hazudnék, ha most azt mondanám, mindennel elégedett vagyok, de örülök, hogy a DVSC játékosa vagyok, az NB-I-ben futballozok. Azt vallom, elégedett soha nem lehetek, mindig van tovább, szeretnék minél előrébb jutni, ezt viszont nem adják ingyen, meg kell dolgoznom érte. Mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy minél többször pályára léphessek. Minden téren kell még fejlődnöm, törekednem kell arra, hogy stabilan jó teljesítményt nyújtsak, ne legyen ingadozó a játékom.

Mik a céljaid a jövőre nézve?

A magánéletben egy hosszú, boldog, kiegyensúlyozott családi élet, a tanulmányaim tekintetében, pedig a diploma megszerzése. A labdarúgásban szeretnék a mérkőzéseken, mikor lehetőséget kapok olyan teljesítményt nyújtani, amivel hozzá tudom segíteni a csapatot a jó eredmény eléréshez. Ha tavaszi szezont nézem, akkor a csapattal szeretnénk minél előrébb végezni a bajnokságban és a Magyar Kupában is minél tovább menetelni.