Fotó: Miskolczi János
Első felnőtt világbajnokságán vett részt a napokban a DVSC ökölvívója, Bernáth Attila, aki az 51 kilogrammos súlycsoportban lépett kötelek közé Belgrádban. A 21 esztendős debreceni tehetség a legjobb 16 közé jutásért ír ellenfelet kapott, a szintén fiatal Sean Mari ellen kellett beverekednie magát a nyolcaddöntőbe. Attila, vagy ahogyan a legtöbben ismerik, Szocsi jó napot fogott ki, magabiztos teljesítménnyel jutott tovább, ahol hétfőn már egy jóval képzettebb rivális várt rá, az orosz Artyom Zakirovval kellett megküzdenie.
A magyar öklöző ellenfele U22-es Európa-bajnok, szeptemberben pedig többek között a a kétszeres Európa-bajnok Vaszilij Jegorovot is legyőzve nyerte meg hazája nemzeti viadalát. Bernáth ennek ellenére határozottan kezdte a mérkőzést, nagyot harcolt már az első menetben is, majd a másodikban nyújtotta a legjobb teljesítményét, és a pontozói lapokon hat percet követően lényegében meccsnullra álltak a felek. A mindent eldöntő harmadik menetben a debreceni bokszoló több szép sorozatot is ütött, ám húsz másodperccel a gongszó előtt Zakirov balhorga betalált, Attilára számolni kellett, ez pedig eldöntötte az összecsapást.
„Igyekeztünk egyszerűbb taktikát alkalmazni a korosztályos Európa-bajnok orosz rivális ellen – értékelt Bertók Róbert szövetségi kapitány. – Arra kértem Attilát, hogy amikor beérkezik az orosz, akkor próbáljon meg egy-egy horoggal ellépni oldalra, és visszatámadni, illetve balegyenesekkel megelőzni őt, és fejre felütésekkel operálni. Egy borzalmasan kemény első menet után tudott hozni egy második felvonást, és a harmadik az utolsó pillanatig eldőlhetett volna ide, és oda is. Gyakorlatilag az utolsó másodpercben rálépett egy olyan ütésre, amely miatt rá kellett számolni, és lehetséges, hogy ezen múlt Attila győzelme. Azt kell mondanom, hogy maximálisan elégedett vagyok, jó úton halad, és az elmúlt egy évben nagyon komoly személyiségfejlődésen ment keresztül. Jó érzés számomra, hogy fegyelmezett lett, hozza a súlyokat, profi szemlélettel vágott neki a világbajnokságnak, s a csapat teljes értékű tagja volt.”
P.G.
