A DEAC férfi kézilabdázói újoncként vágtak neki az NB I/B Keleti csoportjának. A cívisvárosiak nem megszeppent kiscsapatként viselkedtek eddig a bajnokságban, az elmúlt hetek során több értékes győzelmet is arattak Szabó Csaba tanítványai. A Debreceni Sportéletnek a gárda egyik húzóembere, Bíró Ádám adott hosszabb interjút.
Jelenleg a hatodik helyen álltok a táblázaton. Mennyire vagy elégedett az eddigi eredményekkel?
Nincs bennem hiányérzet. Úgy gondolom, eddig túlteljesítettük az elvárásokat, hiszen a szezonnak a biztos bennmaradás reményében vágtunk neki. Hazai környezetben az élbolyba tartozó alakulatokat is meg tudtuk verni, emellett idegenben is értékes pontokat gyűjtögettünk. A jelenlegi pozíciónk ellenére nem dőlhetünk hátra, hiszen csupán négy pont az előnyünk a kiesőhelyen álló egyletekkel szemben.
Az NB II-höz képest mekkora ugrást jelentett az NB I/B?
Komoly különbség van a két bajnokság között, elsősorban sebességben. Az NB II-ben meglehetősen lassú játék a jellemző, ez nem is fekszik igazán nekem. Szerencsére a keret nagy része már játszott az NB I/B-ben, így az átállás nem okozott nagy problémát.
Melyik győzelem „csillog a legfényesebben”?
Mint korábban is említettem, élcsapatokat is két vállra tudtunk fektetni. A Békés veretlenül érkezett Debrecenbe, de mi meg tudtuk szakítani ezt a jó sorozatot. Az Ózd elleni mérkőzésen szoros küzdelem végén örülhettünk. A Nyíregyháza felülmúlása szintén szép emlék.
Milyen stílus jellemzi a DEAC-ot?
A stabil védekezésre összpontosítunk, a megszerzett labdákból pedig gyors támadásokat szeretnénk vezetni. Felállt védelemmel szemben türelmesen járatjuk a labdát, nem vállaljuk el a „félhelyzeteket”. Hátul elsősorban a hatos falat erőltetjük, ám a Szeged és az Ózd ellen az öt-egyes variációt is előhúztuk. Szerintem a csapategység a legnagyobb fegyverünk.
Saját teljesítményedet hogyan értékelnéd?
Elégedett lehetek, támadásban és védekezésben is fontos láncszeme vagyok az együttesnek. A falban hármas védőként számít rám a mester, ám olykor zavaróként is bevet, míg az ellenfél kapuja előtt bármelyik belső poszton tudok játszani.
71 gólt termeltél a bajnokságban, jelenleg a második vagy a góllövőlistán. Mennyire foglalkoztat a gólkirályi cím?
Sablonosnak tűnhet a válaszom, de nekem a DEAC eredményessége a legfontosabb. Korábban már megszereztem ezt a díjat, idén nem látok rá reális esélyt, hiszen ősszel egyéb elfoglaltság miatt ki kellett hagynom egy mérkőzést, valószínűleg tavasszal is hiányozni fogok meccsekről.
Mikor kezdődött a karriered?
Édesapám korábban kézilabdázott, a meccsei után mindig dobáltam a kapura. Elsősként kezdtem el komolyabban űzni a sportágat, de később kipróbáltam a kosárlabdát és a labdarúgást is, végül 15 évesen tértem vissza a kézilabdához. Az élvonalban szerettem volna stabil játékos lenni, ugyan ez nem jött össze, de szerencsére párszor pályára léphettem a legmagasabb osztályban. A Ferencváros színeiben bronzérmet szereztem az NB I/B-ben, erre jó szívvel emlékszem vissza, csakúgy, mint a gólkirályi címemre.
Játékvezetőként is kötődsz a kézilabdához. Mesélnél arról, miként lett belőled „spori”?
Még a DKSE alakulatában kézilabdáztam, amikor a gyúrónk, aki egyben játékvezetőként is tevékenykedett, mondta, hogy játékvezetői képzés lesz. Többen is jelentkeztünk, nekem pedig abszolút megtetszett ez a feladat, megfogott a közeg, a találkozók atmoszférája. A nézőtérről érkező kritikákat ki kell zárnunk, bár őszintén megmondva, nem is hallom ezeket. Három éve vezetünk élvonalbeli összecsapásokat Kiss Olivérrel. Eleinte nagy különbséggel végződő meccseket kaptunk, tavaly már a Magyar Kupa elődöntőben is dirigálhattunk. Ősszel pedig a nemzetközi porondon is bemutatkozhattunk. Egyébként baráti viszonyt ápolok Olivérrel. Ő is kézilabdázik, most az Algyőben véd. Komoly céljaim vannak, szeretnék nemzetközi tornákra eljutni játékvezetőként.
Édesapád, Bíró Imre a magyar kézilabda egyik legendás alakja. Vele milyen gyakran beszélgettek a sportágról?
Korábban mindig elmondta a véleményét a játékomról, ám 27 évesen tisztában vagyok a képességeimmel, valamint, hogy adott esetben miben hibáztam. Valamilyen szinten a személye döntő volt abban, hogy kézilabdázó lettem, de ő sosem erőltette rám ezt.
Mivel foglalkozol?
Március óta egy kivitelezéssel foglalkozó cégnél dolgozok művezetőként, többek között benzinkutakat újítottunk fel, valamint jelenleg nagy fóliasátrakat építünk. A Debreceni Egyetemen építészmérnöknek tanulok, de nehéz összeegyeztetni a tanulást az egyéb elfoglaltságaimmal.
Mivel tudsz feltöltődni?
Szeretem a szabadidőmet a családommal és a rokonokkal eltölteni. A párommal gyakran utazunk a szüleinkhez. Az ünnepek során el tudtunk menni síelni, valamint alkalmunk nyílt wellnessezni is.
B.Á.
