
Már a második percben hátrányba kerültek akadémistáink, de ez nem okozott zavart, felpörgették a játékot, átvették az irányítást, és rövid idő alatt, két percen belül fordítani tudtak. A vezetés birtokában sem vettek vissza a tempóból a fiúk, további helyzeteket alakítottak ki, viszont nem sikerült növelni az előnyt a félidő végéig. A hazaiak viszont betaláltak, így döntetlen állással zárult ez a játékrész. Fordulás után csapatunk játékába több hiba csúszott, az utolsó passzoknál rendre rossz döntéseket hoztak, technikai hibákat vétettek. A Pécs az 55. percben megszerezte a vezető találatot, ami után mindent megpróbáltak a Garamvölgyi fiúk, hogy fordítsanak, de nem sikerült változtatniuk az eredményen.
PMFC – DVSC-DLA: 3:2 (2:2)
DVSC-DLA: Erdélyi, Mikuljuk (Karakas 41’), Kokovai, Szabó (Csikós 70’), Vaskó, Horváth-Gaudi, Bóta (Bökönyi 75’), Szakács (Bucsák 60’), Takács, Batai, Cibla
Edző: Garamvölgyi Péter
Gólszerzők: Batai 14’, Szakács 16’
Garamvölgyi Péter: Kicsit álmosan kezdtük a mérkőzést, korán hátrányba kerültünk, lehet furcsán hangzik, de a bekapott gól kifejezetten jót tett a csapatnak. Onnantól egészen más sebességi fokozatban és minőségben kezdtünk el futballozni. Ennek meg is lett az eredménye, mert rövid időn belül nem csak egyenlítettünk, hanem át is vettük a vezetést. A félidő hátralévő részében megfelelő teljesítményt nyújtottunk, uraltuk a mérkőzést. Volt még egy-két lehetőségeink a gólszerzésre, ha ezekkel jobban sáfárkodunk, megnyugtató előnyre tehettünk volna szert, akár le is zárhattuk volna a mérkőzést. A második játékrészben nem tudtuk folytatni a jó játékot, az akarattal nem volt probléma, de nagyon sok technikai hibát vétettünk, rossz döntéseket hoztunk. Ezek sajnos negatív irányban döntően befolyásolták a játékunk hatékonyságát. Szinte a semmiből egyenlített ellenfelünk, próbáltuk újra megszerezni a vezetést, de meddő volt a támadójátékunk, a Pécs viszont újabb találatot ért el. Sajnos nem sikerült nyernünk, mint minden mérkőzésből, ebből is le kell vonnunk a tanulságokat, azon kell dolgoznunk, hogy a két arcunk közül az első félideit tudjuk minél többször és hosszabb ideig nyújtanunk.




