Fotó: dsidebrecen.hu
Fedettpályás atlétikai világbajnoksággal kezdődött a hónap, a DSI Debrecen két sportolója, Kozák Luca és Kerekes Gréta a 60 méteres gátfutás küzdelmeiben voltak érdekeltek, és nem is okoztak csalódást. Az országos csúcstartó Luca helyezéssel, Gréti pedig időeredménnyel jutott az elődöntőbe, így a világ 24 legjobbja közé két sprintert is ugyanaz az egyesület delegált. Még nagyobb bravúr, hogy innen Kozák Luca a döntőbe is bekerült, és bár ott a 8. helyen zárt, így is történelmi sikert ért el: magyar női gátas még soha nem állhatott rajthoz világbajnoki döntőben.
A másik egyéni sportág, amelyben szintén rendre szép eredményeket érnek el a debreceniek, a vívás. Ezúttal Osváth Richárd Európa-bajnoki szereplése kívánkozik az élre: a DEAC kerekesszékes vívója tőrben megvédte kontinensbajnoki címét, miután mind a négy meccsét magabiztosan – a legszorosabbat is háromtusnyi különbséggel – nyerte meg. A DEAC – minden bizonnyal paralimpiai kvótás – klasszisa kardban a negyeddöntőig jutott, míg a csapattal ötödik lett. És ha már ötkarikás kvalifikáció, március elején hivatalossá vált, hogy a magyar női kardcsapat kivívta a párizsi részvételi jogot. Arról később dönt a hazai szövetség, hogy mely négy versenyző lesz a válogatott tagja, és közülük ki az a három, aki egyéniben indulhat, de nyilván az évek óta csapattag Battai Sugár Katinka nem szervez nyaralást a július 29-én kezdődő hétre… Egyébként a DEAC sportolója március közepén pástra lépett a belgiumi világkupa-versenyen, ahol egyéniben a 20. helyen zárt, míg a csapattal ezüstérmet szerzett. Remek hónapja volt Nagy Blankának is. A DSI Debrecen juniorkorú párbajtőrözője előbb a budapesti Westend Grand Prix-n nemcsak főtáblára került, de ott két meccset is nyert, így végül az előkelő, 14. helyen zárt. Két héttel később pedig debütált a felnőtt válogatottban, méghozzá nem is akárhogy: rögtön bronzéremmel tért haza a nanjingi világkupa-viadalról.
A szezon legnagyobb téttel bíró mérkőzéseit játszotta a DVSC Schaeffler női kézilabdacsapata az előző hónapban. Szilágyi Zoltán csapata az idény során már harmadszor játszott a végletekig kiélezett meccset a Győri ETO-val: ezúttal a Magyar Kupa négyes döntőjének első napján egyetlen góllal maradtak alul Planétáék a kisalföldiekkel szemben, másnap viszont lendületből gyűrték le viszonylag simán a Mosonmagyaróvárt, így bronzérmesek lettek a sorozatban. Egy héttel később a Bajnokok Ligája nyolcaddöntőjének első meccsén a címvédő Vipers Kristiansand érkezett a Hódosba, és bár a norvégok minimális különbséggel nyertek, a Loki teljesítménye bizakodásra adott okot. Kedvenceink a visszavágón sem fogytak el, sőt, néhány másodpercre voltak a csodától, de az utolsó pillanatokban a hazaiak döntetlenre mentették a meccset, így összesítésben egy góllal megnyerték a párharcot. Bár a kiesés talán még mindig fáj, rendkívül büszkén tekinthetünk vissza a Loki idei BL-kalandjára. A két nemzetközi meccs között összejött egy tízgólos győzelem Dunaújvárosban, majd március utolsó napjaiban Békéscsabáról is sikerült elhozni a két bajnoki pontot.
A DVSC futballcsapata felült a hullámvasútra márciusban. A Ferencváros elleni Magyar Kupa-kiesést követően szinte törvényszerű volt, mégis sokkolta a Nagyerdei Stadion közönségét, hogy a megtörten és hullafáradtan futballozó Loki 1-0-s vereséget szenvedett a lélekben már a másodosztályra készülő Mezőkövesdtől. Egy héttel később viszont összejött a bravúros pontszerzés az akkor még listavezető Paks otthonában, igaz, a pohár ekkor még inkább félig üres volt, hiszen nyolcvan percig vezettek Dzsudzsákék. A legutóbbi két forduló viszont már sokkal jobban sikerült. Előbb a rivális Zalaegerszeg ellen szolgálták ki a közönséget a srácok (5-1), majd ha nem is ilyen magabiztosan, de Kisvárdán is sikerült diadalmaskodni. A jelenleg negyedik helyen álló DVSC számára két hazai bajnoki következik, ha az MTK és a Kecskemét ellen is sikerülne nyerni, akkor el lehetne kezdeni beszélni a dobogóról is…
A már említett hullámvasúton ott volt a DEAC kosárlabdacsapata is, de minden jó, ha jó a vége. Március második napján hatalmas meglepetésre legyőzték az itthon évek óta kimagasló Falco Szombathely csapatát Mócsán Bálinték, így nagyon jó helyzetből várhatták az utolsó négy fordulót. A következő körben azonban becsúszott egy kellemetlen, tizenöt pontos vereség a Zalaegerszeg ellen, a hazai pályán dobott 51 pont Andjelko Mandics vezetőedző szerint is értelmezhetetlen volt. Egy héttel később sem sikerült javítani, Székesfehérváron ki lehet kapni, de a húszpontos differencia azért már aggasztó jel volt. A helyzet még így sem volt tragikus, csak le kellett volna győzni a Honvéd együttesét az Oláh Gábor utcán, azonban ez sem sikerült, így minden az utolsó fordulóban dőlt el. A mezőny kiegyenlítettségét jól jellemzi, hogy az eredményektől függően az 5-10. helyek között bármelyiken végezhetett a DEAC. Szerencsére a létező legjobb forgatókönyv valósult meg: Szegeden aratott ötpontos győzelmével az egyetemisták kvalifikáltak a negyeddöntőbe, ahol az alapszakaszban őket kétszer is legyőző ZTE vár rájuk.
Véget ért viszont a szezon a DEAC jégkorongcsapata számára. Vaszjunyin Artyom fiai két könnyed, tét nélküli győzelmet arattak az idény végére minden értelemben teljesen széthulló Dunaújváros fölött, majd kezdődött a negyeddöntős párharc a Ferencváros ellen. Itt nem sikerült meglepetést okozni: az alapszakaszgyőztes Fradi az első meccsen a vártnál szorosabban, csupán 3-2-re nyert, a másodikon viszont már érvényesítve a papírformát, 6-1-re kiütötte a DEAC-ot. A playoff első debreceni meccsét 4-1-re nyerték a zöld-fehérek, és bár a söprést elkerülték Hetényiék a negyedik találkozó 3-2 arányú megnyerésével, idegenben már nem tudtak meglepetést okozni, és 2-0-s vereségük révén 4-1-es összesítéssel búcsúztak.
A történelmi szezont futó DEAC férfi röplabdacsapata kivívta helyét az Extraliga legjobb négy csapata között, miután az év harmadik hónapjában az alapszakasz utolsó két meccsét a MEAFC és a Kazincbarcika ellen megnyerve, a Pénzügyőr elleni negyeddöntőt is sikerrel vette. Fodor Antal tanítványai a fővárosiak elleni, három nyert meccsig tartó párharc első felvonását itthon húzták be három szoros szettben. Ezt követően idegenben, szintén kiegyenlített mérkőzésen 3-1-re győztek, végül a némileg hitehagyott riválist a DESOK-csarnokban aratott négyszettes győzelemmel búcsúztatták. Bár az elődöntő első meccse átcsúszott április 1-re, említsük meg, hogy a székesfehérvári MÁV Előre 3-0-s sikert aratott.
Természetesen a DEAC futsalcsapatai is nagy munkában voltak márciusban. A fiúk számára megkezdődtek a felsőházi küzdelmek, sajnos nem a legjobban. Nyíregyházán és a Berettyóújfalu vendégeként is egygólos vereséget szenvedett Tihanyi Csaba együttese, különösen fájó, hogy az MVFC ellen a szünetben 5-2-re, de még négy perccel a vége előtt is 5-3-ra a DEAC vezetett. Javítani a Haladás ellen sem sikerült, az alapszakaszgyőztes szombathelyiek 5-1-re nyertek Debrecenben, így egészen az utolsó márciusi bajnokiig kellett várni a pontszerzésre, de igazán elégedettek a 2-2-es döntetlennel sem lehetnek Faragó Ádámék. A női csapat sem zárt jó hónapot, hiszen az alapszakasz utolsó fordulójában elszenvedte első vereségét, a TFSE 4-2-es hazai győzelmével megelőzte Üveges Katalinékat az első helyen, így a debrecenieknek jutott az elődöntőben az erősebbnek tűnő Tolna-Mözs. Bizakodásra adhat okot, hogy éppen márciusban játszott egymással a két csapat, akkor Horváth Viktória vezérletével győztek a fekete-fehérek.
Az őszi-tavaszi szervezésű bajnokságok vége, illetve az olimpia közeledte miatt fokozódó izgalmakra lehet számítani a következő hónapokban, remélhetőleg május elején is sok szép pillanatot eleveníthetünk majd fel összefoglalónkban.
Horváth Zoltán
